Magdalena Eriksson | |||||||||||||||||||||
2019-ben | |||||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||||
Teljes név | Magdalena Lilly Eriksson | ||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1993. szeptember 8. (31 éves) | ||||||||||||||||||||
Születési hely | Stockholm, Svédország | ||||||||||||||||||||
Állampolgárság | svéd | ||||||||||||||||||||
Magasság | 172 cm | ||||||||||||||||||||
Testtömeg | 67 kg | ||||||||||||||||||||
Poszt | hátvéd | ||||||||||||||||||||
Klubadatok | |||||||||||||||||||||
Jelenlegi klubja | Chelsea | ||||||||||||||||||||
Mezszám | 16 | ||||||||||||||||||||
Junior klubok | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
Válogatottság2 | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2021. október 10. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 2021. október 26. | |||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Magdalena Eriksson témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||
|
Magdalena Eriksson (Stockholm, 1993. szeptember 8. –) svéd női válogatott labdarúgó. Az angol bajnokságban érdekelt Chelsea védője.[1]
Az Enskede IK csapatnál kezdte pályáját, majd tehetségét felismerve édesapja ösztönözésével került a Hammarby akadémiájára. 17 évesen mutatkozhatott be a zöld-fehéreknél az Umeå IK elleni hazai bajnokin.[2]
Mivel a Hammarby búcsúzott az élvonaltól, Eriksson 2011 novemberében aláírt a Djurgårdens IF-hez. A szezon folyamán 19 mérkőzésen lépett pályára és első találatát is megszerezte, együttese a 11. kieső helyen végzett.
A Linköping ajánlatát elfogadva a 2013 idényre már egy élcsapatnál játszhatott és lehetőségeit kihasználva csapata egyik alapemberévé vált, emellett pedig egy bajnoki bronzéremmel gazdagodott. Klubjával a következő két szezonjában is remek teljesítményt produkált, de a negyedik helynél előrébb nem sikerült jutniuk. 2016-ban a jelentős igazolásoknak is köszönhetően húsz győzelmet és mindössze két döntetlent elérve domináltak a ligában és első bajnoki címét akaszthatta nyakába. Egy évvel rá a pontvadászat még mindig a Linköpingről szólt és első helyüket megőrizve újra aranyérmet szerzett.
2017. július 15-én kétéves szerződést írt alá az angol Chelsea gárdájához.[3] A kékekkel előbb a Tavaszi tornát nyerte meg, majd veretlenül húzták be a 2017–18-as idényt. Soron lévő szezonja előtt 2021-ig kötelezte el magát a fővárosiakhoz és bronzérmesként végeztek a bajnokságban.[4]
Karen Carney visszavonulásával 2019. szeptember 6-án a Chelsea bejelentette, hogy Eriksson látja el a jövőben a csapatkapitányi teendőket, melyhez nagy mértékben járult hozzá feddhetetlen, határozott játéka is a világbajnoki bronzéremig jutott svéd válogatottnál.[5]
2020. november 12-én egy újabb 2023-ig szóló megállapodást írt alá csapatával[6] és egy erőteljes, magabiztos együttest kovácsolt össze társaival a 2020–2021-es szezonra. Bajnokként végeztek az élvonalban és a Bajnokok Ligája döntőjéig meneteltek, amit azonban elveszítettek a Barcelona ellen.
2016-ban a riói olimpián, 2021-ben a tokiói játékokon szerzett ezüstérmet. 2019-ben pedig világbajnoki bronzérmet akasztottak nyakába a franciaországi világbajnokságon.[7]
Svéd bajnok (3):
Svéd kupagyőztes (2):
Angol bajnok (3):
Angol kupagyőztes (1):
Angol szuperkupa (1):
Angol ligakupa győztes (2):
Bajnokok Ligája ezüstérmes (1):
Élettársi kapcsolatban él csapattársával Pernille Harderrel.[10]