Az alábbiakban bemutatott cikk a London kerületei témával foglalkozik, amely jelenleg nagy érdeklődést és kíváncsiságot vált ki. A London kerületei vita és elmélkedés tárgya volt különböző területeken, az akadémiaitól a társadalmiig. A történelem során a London kerületei jelentős szerepet játszott a társadalom evolúciójában, nemcsak az egyéni döntéseket, hanem egy korszak kultúráját és értékeit is befolyásolta. Ezzel a cikkel igyekszünk elmélyíteni a London kerületei ismereteit és megértését, feltárva annak különböző dimenzióit és a mindennapi életre gyakorolt hatását.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Nagy-London közigazgatásilag 32 kerületből és a City of Londonból áll. A City of London és 12 kerület alkotja Belső-Londont, míg a többi húsz kerület Külső-London része.
A kerületeket kerületi tanácsok irányítják, amit négyévente választanak. A kerület a londoni helyi önkormányzás egyik legfontosabb egysége. Ezek felelnek a legtöbb helyi szolgáltatásért. Ezek közé tartozik az iskolák fenntartása, szociális szolgáltatások, hulladékgyűjtés. A teljes városra kiterjedő ügyek intézéséért a Londoni Közgyűlés és az általa irányított intézmények felelnek.
A kerületek helyi önkormányzati kerületek, hatáskörők a nagyvárosi körzetek hatásköréhez hasonlít. Minden kerület önálló oktatási irányító szervezet. 1990 előtt Belső-Londonban ezt a feladatot közös szervezet látta el.
A jelenlegi kerületeket 1965. április 1-jén hozták létre. Ugyanekkor jött létre Nagy-London. Az első, a teljes területre kiterjedő választásokat 1964-ben tartották, de a szervezet a település tényleges megalakulásáig árnyékszervezetként működött.