Kuti Albert

Ha van valami, ami mindig felkeltette a figyelmünket, az a Kuti Albert. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatásáról, akár történelmi jelentőségéről, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáról van szó, a Kuti Albert világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Kuti Albert hatását, elemezzük jelentőségét különböző kontextusokban, és egyedi perspektívát kínálunk ehhez a lenyűgöző témához. A kezdetektől a jelenlegi hatásig a Kuti Albert kitörölhetetlen nyomot hagyott a világban, és izgatottan várjuk, hogy belemerüljünk a bonyolultságokba és furcsaságokba, amelyek oly sok ember számára fontossá teszik. Készüljön fel tehát arra, hogy elmélyüljön a Kuti Albert lenyűgöző világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.
Kuti Albert
Született1844. október 16.
Nagyszeben
Elhunyt1893. június 12. (48 évesen)
Dicsőszentmárton
Foglalkozása

Uzoni Kuti Albert (Nagyszeben, 1844. október 16. – Dicsőszentmárton, 1893. június 12.) ügyvéd, Kis-Küküllő vármegye főügyésze.

Élete

Háromszéki székely eredetű katolikus családból származott.[1] Szülei Kuti István (1811-1869) pénzügyigazgatósági irodatiszt és Szőts Anna voltak.[2] Testvérei voltak Kuti Róza (Sztáncsay Albertné), Máli (Czéh Istvánné), Lajos, Gyula (felesége Gergely Adél), Kati és István (1867-1912). Felesége Bernáld Berta, gyermekeik Béla, Berta és Irén voltak.

1874-1875-ben Székely Hírlap főmunkatársa és a jogi rész vezetője és 1881-1885 között a marosvásárhelyi Erdélyi Értesítő szerkesztője és kiadó-tulajdonosa volt. A marosvásárhelyi függetlenségi 48-as párt vezére volt.

A gyászszertartást Kovács Ferenc apátplébános tartotta. A marosvásárhelyi katolikus temetőben nyugszik.

Jegyzetek

  1. ↑ Nagy Iván: Magyarország családai VI.
  2. ↑ Id. Kuti István gyászjelentése

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Közérdek 5/25, 2 (1893. június 18.)
  • Marosvidék 23/28, 111 (1893. június 18.)
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot