Konón (csillagász)
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Konón (csillagász)-et és annak hatását különböző kontextusokban. A Konón (csillagász) eredetétől jelenlegi fejlődéséig számos területen érdeklődés és vita téma volt. Elemezzük jelentőségét a kortárs társadalomban, relevanciáját az akadémiai területen és a technológiai fejlődésre gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Konón (csillagász) hogyan alakította az emberek véleményét és hozzáállását az idők során, és hogyan marad továbbra is referenciapont a mai világban. Reméljük, hogy ezzel az átfogó elemzéssel megvilágítjuk a Konón (csillagász)-et, és teljesebb képet adunk a mindennapi életre gyakorolt hatásáról.
| Konón | |
| Született | Κόνων i. e. 280[1] Számosz[2] |
| Elhunyt | i. e. 220 (59-60 évesen)[1] Alexandria |
| Foglalkozása | |
Konón (i. e. 3. század) görög csillagász
Szamosz szigetéről származott, i. e. 260 körül élt előbb Itáliában, később Alexandriában, ahol udvari csillagász lett. Ő vette fel Bereniké haját a csillagképek közé. Erről Catullus ír egy költeményében.
Papposz szerint az Arkhimédészi spirált Konón fedezte fel. Pergai Apollóniosz állítása szerint Konón dolgozott a kúpszeletekkel, és az ő munkáján alapul Apollóniosz „Kúpelemek" (Konika) című művének negyedik könyve.
Jegyzetek
- ↑ a b Identifiants et Référentiels (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. (Hozzáférés: 2021. január 8.)
- ↑ MacTutor History of Mathematics archive
Források
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
