Ma a Karol Kuzmány olyan téma, amely minden korosztály és társadalmi réteg figyelmét felkeltette. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától kezdve a politikára és a társadalomra gyakorolt hatásáig a Karol Kuzmány ma visszatérő és releváns témának bizonyult. Mivel a technológiai fejlődés folyamatosan változtatja a Karol Kuzmány-el való interakciónkat, és a hírek és információk folyamatos áramlása továbbra is befolyásolja a témával kapcsolatos felfogásunkat, fontos, hogy közelebbről megvizsgáljuk, hogyan vált a Karol Kuzmány olyan döntő fontosságúvá mindennapi életünkben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Karol Kuzmány különböző oldalait, és megvizsgáljuk életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt hatását.
Karol Kuzmány | |
Született | 1806. november 16. Breznóbánya |
Elhunyt | 1866. augusztus 14. (59 évesen) Stubnyafürdő |
Állampolgársága | osztrák |
Nemzetisége | szlovák |
Gyermekei |
|
Foglalkozása | püspök, teológiai tanár |
Kitüntetései | a Bécsi Egyetem díszdoktora |
Sírhelye | Turócszentmártoni Nemzeti sírkert |
A Wikimédia Commons tartalmaz Karol Kuzmány témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Karol Kuzmány (magyarosan: Kuzmány Károly, Breznóbánya, 1806. november 16. – Stubnyafürdő, 1866. augusztus 14.) szlovák evangélikus püspök, teológiai tanár.
Breznóbányán született, ahol atyja Kuzmány János szintén lelkész volt. Középiskolát Dobsinán és Sajógömörön, a teológiát Pozsonyban végezte. Egy évi nevelősködés után külföldre ment és 1828. október 10-én a jénai egyetemre iratkozott be. Hazatérve 1829-ben késmárki tanár, 1830-tól besztercebányai diakonus, 1831-ben zólyomi, 1832-től besztercebányai lelkész, 1849-től bécsi teológiai tanár, 1860-ban a pátens által szervezett egyik egyházkerületnek, a pozsonyinak püspöke lett s Besztercebányára költözött. Megapadván a patentalis egyházak száma, 1863-ban visszatért bécsi tanárságára, végül pedig Turócszentmártonban foglalt el lelkészi állást. Az orosz szent Anna és Szaniszló rendek lovagja, egy porosz érdemrend tulajdonosa s a Matica slovenská alelnöke.
Cikke a Sárospataki Füzetekben (1859. Az egyház állása a házasságot illető törvényhozás és törvényes vizsgálathoz. Áttekintése az ausztriai házassági jog történeti kifejlődésének). Egyházi beszéde garamszegi Géczy István felett Besztercebányán 1842. máj. 17. tartott városi közgyűlés alkalmával (Halotti tisztelet ... Besztercebánya c. munkában Ruttkay István beszédével együtt.)
Kiadta az Evangelicky Zpewnik cz. tót énekeskönyvet (Pest, 1842., azóta több kiadása van) nagyobb részben saját szerzeményeiből, és a tót bibliát (Kőszeg, 1851.)
Szerkesztette a Hronka c. tót lapot 1836-38-ban Besztercebányán.