Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Közép-amazóniai Természetvédelmi Területek-et és annak a mai társadalomra gyakorolt hatását. Megjelenése óta a Közép-amazóniai Természetvédelmi Területek végtelenül sok véleményt és vitát generált, és visszatérő beszédtéma lett. Az elmúlt években a Közép-amazóniai Természetvédelmi Területek még nagyobb relevanciára tett szert, és olyan sokrétű szempontokat is befolyásol, mint a politika, a gazdaság, a kultúra és a technológia. Ezeken az oldalakon végig fogjuk vizsgálni, hogy a Közép-amazóniai Természetvédelmi Területek milyen különböző szögekből közelíthető meg, megvizsgálva annak következményeit és kihívásait a mai világban. Kétségtelen, hogy a Közép-amazóniai Természetvédelmi Területek továbbra is gondolkodásra és elemzésre ad okot, és ez a cikk a fontosságára és jelentőségére próbál rávilágítani.
Közép-amazóniai Természetvédelmi Területek | |
Világörökség | |
Az Amazonas és esőerdői a NASA űrfelvételén | |
Adatok | |
Ország | Brazília |
Világörökség-azonosító | |
Típus | Természeti helyszín |
Kritériumok | IX, X |
Felvétel éve | 2000, 2003 |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 2° 19′, ny. h. 62° 00′Koordináták: d. sz. 2° 19′, ny. h. 62° 00′ |
A Közép-amazóniai Természetvédelmi Területek a legnagyobb védett terület az Amazonas vízgyűjtő medencéjében (több mint 60 000 km²), s a Föld biológiai sokféleség tekintetében leggazdagabb régiója. A területén megismerhető a várzea, az igapó-erdők (gyakran víz alatt álló erdők), tavak és csatornák ökoszisztémájának változatossága, amelyek egy állandóan fejlődő vízi mozaikhoz hasonlítanak, s otthont adnak a világ legnagyobb elektromoshal-csoportjának. A helyszín kulcsfontosságú egyes fenyegetett fajok megmentésében, ilyen a világ legnagyobb édesvízi hala, az arapaima, a dél-amerikai manátusz, a fekete kajmán és a folyami delfinek két faja, az amazonasi folyamidelfin és a parti delfin.
A várzea és az igapó erdők, tavak, folyók és szigetek együtt olyan fizikai és biológiai képződményt alkotnak, amelyben a szárazföldi és édesvízi ökoszisztéma fejlődésének ökológiai folyamatai – a szándék szerint – a lehető legzavartalanabbul nyomon követhetők. A folyók, tavak és felszíni formák állandóan változó és fejlődő mozaikját tartalmazza. A várzea vízfolyásaira jellemző úszó (állandóan mozgásban levő és változó) növényi fonadék jelentős számú endemikus fajnak ad otthont.
Anavilhanasban található a brazíliai Amazónia folyami szigeteinek második legnagyobb szigetcsoportja .