A mai világban a Köllő Miklós (szobrász) nagy jelentőséget kapott életünk különböző területein. A politikától a technológiáig, a kultúráig és a társadalomig a Köllő Miklós (szobrász) állandó beszélgetések és viták témája lett. A Köllő Miklós (szobrász)-ről alkotott vélemények széles körben eltérnek, ami jól mutatja, milyen összetett és fontos ma. Ez a cikk a Köllő Miklós (szobrász) különböző aspektusait próbálja feltárni, és megvizsgálja hatását és relevanciáját a mai társadalomban. A Köllő Miklós (szobrász) eredetétől a mindennapi életre gyakorolt hatásáig nagy érdeklődést váltott ki, és kulcsfontosságú, hogy megértsük, milyen hatással van a mai világra.
Köllő Miklós | |
Született | 1861. december 23. Gyergyócsomafalva község |
Elhunyt | 1900. szeptember 17. (38 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | szobrász |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (28-21-55) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Köllő Miklós témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Köllő Miklós (Gyergyócsomafalva, 1861. december 23. – Budapest, 1900. szeptember 17.) magyar szobrászművész.
Münchenben, majd Budapesten Huszár Adolfnál tanult. Egy ideig Zala György mellett dolgozott. Előbb díszítő szobrokat készített a budai Várpalota, az Országház és a Kúria részére, kisebb emlékműveket mintázott tárgyias megfogalmazásban.
1894-ben részt vett a kolozsvári Mátyás-szobor pályázaton. Rövid pályáját betegsége törte félbe. Két kiskorú gyermekének elvesztése 1900-ban öngyilkosságba kergette. A Mádéfalvi veszedelem emlékoszlopát csak halála után, 1905-ben állították fel.