Kármán-vonal

Ebben a cikkben elemezzük a Kármán-vonal relevanciáját a jelenlegi környezetben. A Kármán-vonal számos területen érdekelt, és hatása különbözőképpen érezhető. Alaposan meg kell vizsgálni, hogy a Kármán-vonal milyen szerepet játszik a társadalomban, és hogyan alakult az idők során. A Kármán-vonal eredetétől napjainkig vita és tanulmányozás tárgya volt, és elengedhetetlen, hogy megértsük jelentőségét a jelenlegi körképben. Egy átfogó elemzésen keresztül feltárjuk a Kármán-vonal különböző oldalait és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását.
Az atmoszféra rétegei
.[1] (nem arányos ábrázolás)

A Kármán-vonal a világűr határa, amely 100 km-es magasságban húzódik. Ez az a magasság, ahol egy légijármű már nem tud a felhajtóerő segítségével repülni, és el kell érnie az első kozmikus sebességet (7,9 km/s) a fennmaradáshoz. Kármán Tódor számolta ki ezt a határt, mely az ő nevét viseli. A 100 km egy kerekített érték, amely csak kevéssé tér el az eredetileg számítottól. A mezopauza a Földi légkör határa a számítást igazolva a Kármán-vonal alatt helyezkedik el, nyáron kb. 85 km magasan, télen 100 km körül.

Panoráma a Kármán-vonalról

Jegyzetek

  1. Archivált másolat. (Hozzáférés: 2010. január 3.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek