Jamnica Pisarovinska
| Jamnica Pisarovinska | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Pisarovina |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Tomo Kovačić |
| Irányítószám | 10451 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 64 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 39,29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 190 m |
| Terület | 1,40 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 35′ 53″, k. h. 15° 52′ 44″45.598000°N 15.879000°EKoordináták: é. sz. 45° 35′ 53″, k. h. 15° 52′ 44″45.598000°N 15.879000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jamnica Pisarovinska falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Pisarovinához tartozik.
Fekvése
Zágráb központjától 25 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re északkeletre a Vukomerići-dombság nyugati szélén fekszik.
Története
Jamnica ásványvízforrásainak első írásos említése 1772-ból való, amikor Mária Terézia hivatalosan is besorolta a bécsi udvar ásványvíz nyilvántartásába. A víz összetételének első tudományos elemzése 1823-ban történt. Ezt követően 1828-ban indulhatott el tömeges palackozása. A széndioxidban és természetes ásványi anyagokban gazdag víz 500 méter mélységből tör fel. A falunak 1857-ben 78, 1910-ben 79 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Pisarovinai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 55 lakosa volt. Mára a Jamnica név fogalommá vált Horvátországban, az ország egyik leghíresebb természeti erőforrása. Mintegy 200 ezer köbméter vizet töltenek üvegekbe, egyben a legnagyobb ásványvíz exportőr is, a külföldön eladott horvát palackos vizek - például a Magyarországon is népszerű Jana - 90 százaléka a zágrábi Jamnica gyárból származik.
Lakosság
| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 78 | 100 | 98 | 101 | 102 | 79 | 101 | 116 | 61 | 67 | 54 | 51 | 48 | 47 | 55 |
Nevezetességei
- A falu fő nevezetessége a 18. században felfedezett ásványvízforrása, melyet Zágrábban palackoznak.
- Szent Márton püspök tiszteletére szentelt plébániatemplomát[3] 1740 és 1749 között építették. Az épület barokk stílusú egyhajós, sokszögű szentélyzáródású, mellék kápolnával, harangtornya a főhomlokzat felett magasodik. Négy barokk oltára van, a főoltár 1741-ben készült. Berendezéséből említésre méltó még a szószék, egy Szent Borbálát horvát nemesi viseletben ábrázoló festmény, valamint egy kehely "1712., F. R. Orschich" felirattal.
- A templom mellett áll az 1785-ben épített plébánia.