Jablonovij-hegyvonulat
A következő cikkben az utóbbi időben nagy érdeklődést kiváltó témáról, a Jablonovij-hegyvonulat-ről lesz szó. A Jablonovij-hegyvonulat olyan téma, amely vitát és vitát váltott ki a mai társadalomban, mivel jelentős hatással van mindennapi életünkre. Ebben a cikkben a Jablonovij-hegyvonulat-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai hatásig. Különböző nézőpontok és vélemények kerülnek megvitatásra, azzal a céllal, hogy teljes és objektív képet adjunk erről a témáról. Ezenkívül a legújabb tanulmányokat és kutatásokat elemzik, hogy naprakész és releváns információkat nyújtsanak. Mindezzel az a cél, hogy az olvasó mély és gazdagító megértést kapjon a Jablonovij-hegyvonulat-ről.
| Jablonovij-hegyvonulat (Яблоновый хребет) | |
 | |
| A Jablonovij-hegység elhelyezkedése Északkelet-Ázsia térképén | |
| Magasság |
|
| Hely |  Oroszország |
| Hegység | Szibéria déli hegyvidékei |
| Legmagasabb pont | Kontalakszkij Golec (1706 m) |
| Hosszúság | 650-700 km |
| Elhelyezkedése | |
 Jablonovij-hegyvonulat
Pozíció a Bajkálontúli határterület térképén
| |
 é. sz. 52° 03′, k. h. 113° 35′Koordináták: é. sz. 52° 03′, k. h. 113° 35′ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jablonovij-hegyvonulat témájú médiaállományokat. | |
A Jablonovij-hegyvonulat (avagy Jablonovij-hegység, oroszul Яблоновый хребет , burjátul Яаблан дабаан ) hegység Oroszországban, a Szibéria déli hegyvidékeihez tartozó Bajkálontúli-hegyvidék része. Közigazgatásilag a Bajkálontúli határterülethez tartozik.
Jellemzői
Délnyugaton a Hilok bal parti részétől (az Ungo torkolatvidékétől) hosszan nyúlik el kelet felé, majd északkelet felé az Ingoda bal partja mentén és tovább a Karenga bal parti vidékén. A hegység folyóvölgyekre néző, délkeleti oldala a meredekebb; az ellenkező oldal a gerinctől szelíd lejtőkkel ereszkedik északnyugat felé.
Legnagyobb szélessége (a Karenga felső folyásánál) eléri a 80 km-t, hossza körülbelül 650–700 km; legmagasabb pontja a Kontalakszkij Golec (1706) m. A hegyvonulat nyugati-délnyugati részének gerince vízválasztóként szolgál a Jeges-tenger (Jenyiszej, Léna) és a Csendes-óceán (Amur) között.
Leginkább gránitból, kristályos palából és homokkőből épül fel. Területét sűrű fenyőerdők borítják, a magasabb tetőkön törpefák, kőtengerek találhatóak. Legmagasabb hegycsúcsai igen gyérek.
A mongóliai folytatása délnyugat felé a Hentij-hegység.
Jegyzetek
- ↑ Székely András. Szovjetunió (I. kötet) – Bajkálontúli-hegyvidék. Budapest: Gondolat Kiadó, 474. o.. ISBN 963-280-303-5 I. kötet (1978)
Források
- Általános kislexikon I. (A–K). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2005. 776. o. ISBN 963-9257-24-9
- Bokor József (szerk.). Jablonoi-hegység, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2011. március 23.
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Jablovonij hrebet (orosz nyelven). Enciklopegyija Zabajkalja
