Izland hadereje
A mai világban a Izland hadereje a közönség széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Izland hadereje olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. A történelem során a Izland hadereje alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein, és jelentősége ma is növekszik. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Izland hadereje relevanciáját és hatását a különböző területeken, teljes és frissített képet adva erről a nagyon releváns témáról.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2009 márciusából) |
Az izlandi állam soha nem rendelkezett haderővel, de stratégiai helyzete miatt a NATO alapító tagja lett. Védelmét a NATO keretén belül, illetve egy kétoldalú megállapodás alapján az Amerikai Egyesült Államok látja el. Az USA egyik legnagyobb katonai légibázisa Izlandon, Keflavíkban volt 1951 és 2006 szeptembere között.
A közhiedelemmel ellentétben Izlandnak vannak fegyveres erői, többek között békefenntartók (Íslenska Friðargæslan), légvédelmi egységek (Íslenska Loftvarnarkerfið), parti őrség (Landhelgisgæsla Íslands vagy egyszerűen Landhelgisgæslan), a rendőrség (Lögreglan) és egy különleges rendőri alakulat (Víkingasveitin vagy Sérsveit ríkislögreglustjórans).
