Illírek
Ma a Illírek olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. Ez egy olyan téma, amely a történelem során jelen volt, és az idő múlásával folyamatosan fejlődik. Különböző nézőpontokból és megközelítésekből a Illírek felkeltette a szakértők, kutatók, politikusok és állampolgárok figyelmét. A technológia és a kommunikáció fejlődésével a Illírek globális jelentőségű kérdéssé vált, amely bármilyen korú és állapotú embert érint. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Illírek körül forgó különböző szempontokat és vitákat, hogy megértsük a mai társadalomra gyakorolt hatását.
| Illírek | |
 | |
| „Illír” típusú sisak felvitt ezüst levéldíszítéssel, Kr. e. 530 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Illírek témájú médiaállományokat. |
Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén élt indoeurópai nép vagy egymással közeli rokonságban lévő indoeurópai nyelvet beszélő népcsoport volt.
Történetük
Őseik az i. e. 3. évezredben telepedtek le a Balkán-félsziget nyugati területein. A történettudomány hagyományosan az Isztriai-félsziget és a Píndosz közötti vidéket tekinti az illírek szállásterületének, amely keleten a trákokéval volt határos. Az írott történelmi források alapján megközelítőleg huszonöt illír törzs, illetve azoknak további regionális csoportjaik különíthetők el. A partvidék nevezetesebb illír törzsei a liburnok, dalmaták, ardiaták és epiróták voltak, a félsziget belsejében a dardánok, piruszták és paionok éltek. Elsősorban állattenyésztéssel és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, de egyes tengerparti illírek könnyű, fürge hajóikkal az Adria rettegett kalózai voltak. Az egymással is rivalizáló illír törzsek sokaságából az i. e. 4. században alakult meg az Illír Királyság, amelyet az i. e. 3. századtól a kalózportyáikról hírhedt ardiaták irányítottak. A Római Birodalom az i. e. 2. században leigázta az illír területek népét, akik az i. sz. 3. századig jórészt romanizálódtak.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Schütz István: Fehér foltok a Balkánon: Bevezetés az albanológiába és a balkanisztikába. Budapest: Balassi. 2002. ISBN 9635064721