Hungulf

Ennek a szócikknek a megírásához egyetlen vagy kevés forrást használtak fel, ezért a szócikk tartalma egyoldalú is lehet. Az ellenőrizhetőség érdekében segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Megkérdőjelezték, hogy a cikk/jelölt témaválasztása enciklopédiába való-e, azaz hogy megfelel-e a „Nevezetesség” irányelvben leírtaknak. Amiben segíthetsz: kiegészítheted az irányelvnek megfelelő forrásokkal, vagy a tartalmat bedolgozhatod egy a témakört összefoglaló cikkbe. Ha vitatni akarod mindezt, a vitalapon tedd.

A HUNGULF Expó és Konferencia a Mi Hazánk Mozgalom főszervezésével és az Öböl Menti Együttműködési Tanács országainak (Kuvait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Omán, Szaúd-Arábia) politikai és gazdasági szereplőinek meghívásával szervezett rendezvény 2024. november 9-én.^[1]

A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László az Interparlamentáris Unió (IPU) közgyűlésén vett részt Bahreinben, mint a magyar IPU alelnöke. Itt fogalmazódott meg az Öböl-menti országokkal való együttműködés igénye.^[2]

A rendezvény helyszíne a HUNGEXPO Kongresszusi Központ, Budapest, Albertirsai út 10., II. kapu.

90 válogatott magyar manufaktúra, startup vállalkozás, vagy bejáratott cég, termelő, fejlesztő fog kiállítani és bemutatkozni a Hungexpo területén az Öböl-menti országokból érkező üzletembereknek. A kiállító magyar cégek között a legtöbben méhészek, de sokan vannak egyéb élelmiszer-előállítók, ásványvíz-palackozók, valamint többen képviselik az IT-szektort. A HUNGULF^[3] fővédnöke az Interparlamentáris Unió Magyar-Öböl-térség Országai Baráti Tagozatának alelnöke, a Magyar-Bahreini Baráti Csoport elnöke.^[4]

Kuvait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Omán és Szaúd-Arábia 1981-ben döntöttek az európai Közös Piac integrációs sikere nyomán saját gazdasági közösségük megalkotásáról. 2007-ben született meg egy valódi közös piac, mely végső formáját az az év decemberi dohai csúcstalálkozón nyerte el.

Kuvait gazdasága gazdag kőolaj-alapú gazdaság. Kuvait a világ egyik leggazdagabb országa. A kuvaiti dinár a világ legmagasabb értékű pénzegysége. A Világbank szerint Kuvait a világ ötödik leggazdagabb országa az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem alapján A mezőgazdaságot hátráltatja a korlátozott víz- és termőföld. A gazdálkodásra alkalmas talaj nagy része Kuvait déli középső részén azonban megsemmisült, amikor az iraki csapatok felgyújtották a környéken lévő olajkutakat, és hatalmas "olajtavakat" hoztak létre. Kuvait élelmiszer-önellátási aránya 2016-ban 49,5% volt a zöldségekben, 38,7% a húsokban, 12,4% a naplókban, 24,9% a gyümölcsökben és 0,4% a gabonafélékben.

Bahrein gazdasága egy kis szigetország a Perzsa-öbölben, összterülete alig nagyobb Budapesténél. Mostanra az olajbizniszről híres, de sokáig gazdaságának gerincét a gyöngyhalászat jelentette, amelyet a CNN szerint Manhattannél nagyobb gyöngyágyakkal kívánnak újjáéleszteni.^[5]

Katar gazdasága fő gazdasági erőforrása a hatalmas kőolaj- és földgázkészlete. Iparát a kőolaj-finomítás, vegyipar és teljes vertikumú vaskohászat alkotja. A tetemes bevételekből fejlett infrastruktúrát, szociális intézményrendszert építettek ki. Mezőgazdaság Főbb árucikkek: paradicsom, datolya, padlizsán, juhtej, kecsketej.

Egyesült Arab Emírségek gazdasága Az 1970-es évektől kezdve a sivatag egy részét rendszeres öntözéssel megművelik. Ezt azok az öntözőrendszerek tették lehetővé, amelyek a hatalmas tengervíz-sótalanító üzemek által előállított édesvizet használják fel. A homokdűnék között így búza-, dohány- és lucernaföldek húzódnak meg. Dohány, zöldségfélék, citrusfélék és datolya termesztése elsősorban Al-Ain és a Hádzsár hegység körzetében összpontosul. A virágzó építőiparnak köszönhetően az apró halászkikötők modern olajterminálokká, nagy hajók fogadására alkalmas kikötőkké váltak. Ipar Fő ágazatok: kőolaj- és petrolkémiai ipar; alumínium-, cement-, műtrágyagyártás, építőipar, a kereskedelmi hajók javítása, kézműves ipar, textilipar.