Napjainkban a Horvátországi albánok olyan téma, amely különböző területeken vált jelentőségre. A politikától a tudományig a Horvátországi albánok a kutatók, aktivisták és általában a polgárok érdeklődési területévé vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Horvátországi albánok soha nem látott dimenziót kapott, és nemcsak a környezetünkkel való interakciót befolyásolja, hanem a világról alkotott képünket is. Ebben a cikkben a Horvátországi albánok-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig.
Horvátországi albánok | |||||||||||||||
Teljes lélekszám | |||||||||||||||
17 513 (2011) | |||||||||||||||
Lélekszám régiónként | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Vallások | |||||||||||||||
iszlám (54,8%), katolikus (40,6%), egyéb (4,6%) |
A horvátországi albánok kisebbségi népcsoport Horvátországban, Horvátország alkotmánya által elismert őshonos nemzeti kisebbség. Ebben a minőségükben különleges képviselővel rendelkeznek a horvát parlamentben, akit négy másik nemzeti kisebbséggel közösen választanak. Az albán nyelvet elismerik Horvátországban.
A 2011-es népszámláláskor Horvátországban 17 513 albán élt, ami a teljes népesség 0,41%-ának felel meg. Többségük muszlim (9594 fő vagyis 54,8%) és katolikus (7109 fő vagyis 40,6%).
Az albánokról a 11. század első feléből maradt fenn a legkorábbi forrás; ekkoriban elsősorban a mai Koszovó, Észak-Albánia és Montenegró hegyvidékein laktak, utóbb fokozatosan a mai Albánia felé irányultak. A 14. századtól kezdve a síkságokra is leereszkedtek. A velencei illetve török uralom idején a jelenlegi Albánia és Horvátország területe közös uralom alatt volt, így belső vándorlásról volt szó. Ezt jellemzően gazdasági okok motiválták. Később, a török elleni háborúk idején az albánok azért költöztek Horvátország már felszabadult területeire, hogy elkerüljék a katonai szolgálatot, illetve az iszlám hitre térést. A Zára környék katolikus albánok 1726 és 1733 között telepedtek le Vincenc Zmajevic érsek támogatásával.
Az 1712–1714 között Likában és Krbavában a horvátországi vlachok körében végzett összeírás során, és más dokumentumokban több albán gyökerű nevet jegyeztek fel. Ilyenek például az "-aj" (Bulaja, Mataija, Šolaja, Saraja, Suknajić, Rapajić) illetve "-ez" (Kokez, Kekez, Ivez, Malez) képzővel ellátottak és más nevek (Šimleša, Šimrak, Šinđo/a/n, Šintić, Kalember, Flego, Macura, Cecić, Kekić, Zotović).
1945 után, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság idején a koszovói és albánok a jobb életkörülmények reményében telepedtek át a többi tagköztársaságba.
Jakša Raguž, a horvát Történeti Intézet doktora szerint a horvátországi háborúban közel háromezer albán harcolt a horvát hadseregben vagy horvát csapatokban, közülük 87-en estek el. A horvát oldalon harcoló albánok között voltak Rahim Ademi és Agim Çeku tábornokok.
A 2011-es népszámláláskor 17 513 albán élt Horvátországban, ami a teljes népesség 0,41%-ának felel meg. 2001-ben az albánok száma 15 082 volt, arányuk csak 0,34%.
Az összes horvátországi albánból 9594 fő (54,8%) muszlim, 7109 fő (40,6%) római katolikus. 17 fő más keresztény felekezethez tartozik, a fennmaradó 793 fő részben ateista, részben agnosztikus, részben nem nyilatkozik a vallási hovatartozásáról vagy más vallású.
A legtöbb albán Isztriában (2393 fő), Dalmáciában (1025), Zárában (908) illetve a horvát tengerpart északi részén (2410) lakik, illetve a fővárosban (4292).
Megye vagy régió | Albánok száma 2001-ben |
% 2001 | Albánok száma 2011-ben |
% 2011 |
---|---|---|---|---|
Zágráb város | 3389 | 0,43% | 4292 | 0,54% |
Tengermellék-Hegyvidék megye | 2063 | 0,68% | 2410 | 0,81% |
Isztria megye | 2032 | 0,98% | 2393 | 1,15% |
Split-Dalmácia megye | 900 | 0,19% | 1025 | 0,23% |
Eszék-Baranya megye | 858 | 0,26% | 865 | 0,28% |
Zágráb megye | 835 | 0,27% | 921 | 0,29% |
Belovár-Bilogora megye | 755 | 0,57% | 743 | 0,62% |
Zára megye | 629 | 0,39% | 908 | 0,63% |
Sziszek-Monoszló megye | 511 | 0,28% | 576 | 0,33% |
Vukovár-Szerém megye | 487 | 0,24% | 492 | 0,27% |
Dubrovnik-Neretva megye | 328 | 0,27% | 408 | 0,33% |
Šibenik-Knin megye | 322 | 0,29% | 379 | 0,35% |
Varasd megye | 304 | 0,16% | 264 | 0,15% |
Károlyváros megye | 300 | 0,21% | 340 | 0,26% |
Kapronca-Kőrös megye | 285 | 0,23% | 249 | 0,22% |
Bród-Szávamente megye | 285 | 0,16% | 315 | 0,20% |
Verőce-Drávamente megye | 229 | 0,25% | 234 | 0,28% |
Muraköz megye | 185 | 0,16% | 200 | 0,18% |
Pozsega-Szlavónia megye | 146 | 0,17% | 196 | 0,25% |
Krapina-Zagorje megye | 129 | 0,09% | 132 | 0,10% |
Lika-Zengg megye | 110 | 0,20% | 171 | 0,34% |
Horvátország | 15 082 | 0,34% | 17 513 | 0,41% |
Az egyedüli politikai párt, amely a horvátországi albánokat képviseli a 'Horvátországi Albánok Szövetsége' ( albán nyelven Unioni i Shqiptarëve të Kroacisë, horvát nyelven Unija Albanaca u Hrvatskoj), amelyet Ermina Lekaj Prljaskaj vezet; 2011 óta ő a bosnyák, szlovén, macedón, albán és montenegrói kisebbséget képviselője a horvát parlamentben.
A horvátországi albánok több kulturális egyesülettel rendelkeznek; a nemzeti identitás megőrzését szolgáló tevékenységüket a horvát állami költségvetésből támogatják. 2017-ben a támogaáti összeg 674 000 horvát kuna volt.