Ez a cikk a Hermann Marggraff témával foglalkozik, amely a mai társadalom különböző területein vált aktuálissá. A Hermann Marggraff megjelenése óta a mai napig felkeltette a szakemberek, a kutatók és a nagyközönség érdeklődését a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatása és visszahatása miatt. Ezen a vonalon elemezzük a Hermann Marggraff által felölelt különböző szempontokat és dimenziókat, valamint a jelenlegi kontextusban felmerülő következményeit és kihívásait. Hasonlóképpen, a Hermann Marggraff körül kialakult különféle perspektívák és megközelítések áttekintésre kerülnek, azzal a céllal, hogy gazdagítsák a vitát és átfogó képet adjanak erről a jelenségről.
Berlinbenfilológiai tanulmányokat végzett. 1836–38-ban a Berliner Konversationsblatt-ot szerkesztette, majd Lipcsében, Münchenben és Frankfurtban élt mint hírlapíró, 1853-ban pedig átvette a lipcsei Blätter für litterarische Unterhaltung szerkesztését.
Munkái
Humorisztikus regényei
Justus und Chrysostomus, Gebrüder Pech (1840)
Johannes Mackel (1841)
Fritz Beutel (1857)
Népies zamatú költeményei
Gedichte (1857)
Balladenchronik (Leipzig, 1862)
Tragédiái
Heinrich IV. (1837)
Das Täubchen von Amsterdam (1839)
Elfride (1841)
Irodalomtörténeti munkássága
Deutschlands jüngste Litteratur- und Kulturepoche (1839).