Hermann Heidel

A mai világban a Hermann Heidel állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Akár a társadalomra, akár a munkahelyre, a politikára vagy az emberek magánéletére gyakorolt ​​hatása miatt, a Hermann Heidel olyan elem, amely ma sem marad észrevétlen. Ahogy a világ fejlődik és a körülmények változnak, a Hermann Heidel egyre fontosabbá válik, és hatása a mindennapi élet minden területén érezhető. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hermann Heidel szerepét és fontosságát, elemezve annak különböző aspektusait, és azt, hogy hogyan hat a társadalom egészére.
Hermann Heidel
Született1810. február 20.[1][2][3]
Bonn
Elhunyt1865. szeptember 29. (55 évesen)[1][2][3]
Stuttgart
Állampolgárságanémet
Foglalkozásaszobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Hermann Heidel témájú médiaállományokat.

Händel szobra Halléban

Hermann Heidel (Bonn, 1810. február 20.Stuttgart, 1865. szeptember 29.) német szobrász.

Életpályája

Egy gépészmérnök fiaként született Bonnban. Ludwig Schwanthaler tanítványa volt Münchenben, azután Olaszországban tartózkodott, majd 1843-ban Berlinben telepedett le. 1844-ben egy ideig Bonnban tartózkodott, majd ezt követően 1865-ben bekövetkezett haláláig Berlinben dolgozott.

Főbb művei

  • Rajzok Goethe Ifigéniájához, a Tantalus-mondához;
  • Ifigénia márványszobra a potsdami Orangerieban;
  • Oedipus és Antigone utban Kolonos felé, Nausikaa és Odysseus találkozása, Penelope éjjel fölfejti szövését, domborművek;
  • Händel bronzszobra Halléban.

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Heidel, Hermann Rudolf, Hermann Rudolf Heidel

Források