Haracsony
Napjainkban a Haracsony olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. Az idő múlásával a Haracsony felkeltette a szakemberek, a szakértők és általában a polgárok figyelmét, vitát generálva a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatásairól és hatásairól. A tudományos területtől a kulturális területig a Haracsony-nek sikerült megalapoznia magát a különféle jelenségek és problémák megvitatásában és elemzésében. Éppen ezért elengedhetetlen a Haracsony tanulmányozásának és megértésének elmélyítése, hogy teljesebb és gazdagabb ismereteket szerezzünk ebben a témában. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Haracsony különböző perspektíváit és dimenzióit, és egy olyan átfogó jövőképet kínálunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük jelentőségét és hatását a mai társadalomra.
| Haracsony (Horitschon) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | mezőváros | ||
| Járás | Felsőpulyai járás | ||
| Alapítás éve | 1425 | ||
| Polgármester | Peter Heger (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7312 | ||
| Körzethívószám | 02610 | ||
| Forgalmi rendszám | OP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1861 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 102 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 239 m | ||
| Terület | 18,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 35′ 22″, k. h. 16° 32′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 22″, k. h. 16° 32′ 48″ | |||
| Haracsony weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Haracsony témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Haracsony (németül: Horitschon, horvátul: Haračun) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
Fekvése
Felsőpulyától 12 km-re északra fekszik. Alsópéterfa tartozik hozzá.
A kataszteri közösségek Horitschon és Alsópéterfa.
Története
Haracsony története az i. e. 1. századig, a kelta korszakig nyúlik vissza, amikor már szőlőt termesztettek és bort termeltek a területén. A bortermelést a rómaiak is folytatták.
A mai települést 1425-ben "Poss. Harachan" néven említik először, a lánzséri uradalomhoz tartozott. Neve a szláv "chraščani" (= tölgyerdőben lakók) szóból származik. A településnek egykor vámja is volt. Templomát 1500 előtt építették és Antiokheiai Szent Margit tiszteletére szentelték. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, mely után horvátokat telepítettek be. 1683-ban a Bécs elleni török hadjáratban újra elpusztult. 1696-ben építették Haracsony mai templomát és alapították újra plébániáját is.
Vályi András szerint " HARACSON. Haricsán. Német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 1 2/4 mértföldnyire, határja középszerű, terem búzája, árpája, rozsa, bora nem terem, erdeje elég van, réttye kevés, piatza jó."
Fényes Elek szerint " Haracson, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz délre 1 1/4 mfd. egy dombon, 618 kath. lak., s paroch egyházzal. Majorsági birtoka nem közöltetett; a lakosok birnak 305 h. házhelyet, 1102 h. középszerü szántóföldet, 100 hold rétet. Van egy névtelen patakja. Birja h. Eszterházy."
1910-ben 938, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett. 1983-ban mezővárosi rangot kapott.
Nevezetességei
Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1696-ban épült.
Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Haracsony az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
- Geomix.at
- Magyar katolikus lexikon
- A haracsonyi önkéntes tűzoltóegylet honlapja
- A haracsonyi népiskola honlapja
Jegyzetek
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
