Napjainkban a Győri Ilona a mai társadalomban nagyon fontos témává vált. Hatása különböző területekre terjed ki, és nagy érdeklődést váltott ki a közvéleményben, valamint a tudományos és szakmai szférában. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Győri Ilona-et és mindennapi életünk különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Az eredetétől az idők folyamán bekövetkezett fejlődéséig, beleértve a kultúrára, gazdaságra és politikára gyakorolt hatását, elemezzük, hogy a Győri Ilona hogyan jelölt meg előtte és utána társadalmunkban. Ezenkívül megvizsgáljuk a Győri Ilona körül létező különféle nézőpontokat és véleményeket, és azt, hogy ezek hogyan alakították a témával kapcsolatos megértésenket és felfogásunkat. Készüljön fel egy felfedező és önvizsgálati utazásra a Győri Ilona körül!
Nem tévesztendő össze a következővel: Győry Ilona.
1948-ban a Országos Magyar Színművészeti Akadémián végzett, utána Nemzeti Színházhoz került. 1952-ben a Magyar Néphadsereg Színházánál töltött egy évadot. Majd a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött. 1945 után annak a kibontakozó, jelentős színésznemzedéknek a tagja volt, akiknek sorába Szirtes Ádám, Soós Imre és Horváth Teri is tartozott. 1966-tól 1988-ig a Pannónia Filmstúdió művésznője. A későbbi évek során Budapesten számos kiemelkedő külföldi filmalkotás szinkronszerepét vállalta el, nem állt távol tőle az oldottabb, derűsebb alakítások tolmácsolása sem. Hosszú betegség után hetvenkét esztendős korában hunyt el Leányfalun.
Családja
Férje Fazekas István volt, akitől született a fia, Fazekas István színművész. Menye Antal Olga színésznő, akitől 1986-ban jött világra az unokája, Fazekas András.[2]
Színpadi szerepeiből
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 93; ugyanitt tizenöt színházi felvételen is látható.[Mj. 2]
↑Fazekas István, fordítóként: Fazekas András, In: Varga Béla (főszerk.): Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon (magyar nyelven), Veszprém: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése (2001). Hozzáférés ideje: 2017. február 2.