Gustav von Meyern-Hohenberg
Manapság a Gustav von Meyern-Hohenberg rendkívül releváns téma, amely a társadalom széles spektrumának figyelmét felkeltette. A technológia és a globalizáció folyamatos fejlődésével a Gustav von Meyern-Hohenberg a vita és a vita központi pontjává vált különböző területeken. Az akadémiai területtől a munka világán át a politikai szféráig a Gustav von Meyern-Hohenberg egy sor elmélkedést és kérdést generált, amelyek a kortárs társadalomra gyakorolt hatását kívánják megérteni. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gustav von Meyern-Hohenberg-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak különböző területekre gyakorolt hatásait, és átfogó képet adunk erről a témáról, amely ma nagyon fontos.
| Gustav von Meyern-Hohenberg | |
 | |
| Született | 1820. szeptember 10.[1] Calvörde |
| Elhunyt | 1878. március 9. (57 évesen)[1] Konstanz[2] |
| Állampolgársága | porosz |
| Szülei | Sophie von Brandis Leopold von Meyern-Hohenberg |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | |
| Kitüntetései | Ferenc József-rend középkeresztje |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gustav von Meyern-Hohenberg témájú médiaállományokat. | |
Gustav von Meyern-Hohenberg (Calvörde, 1820. szeptember 10. – Konstanz, 1878. március 9.) német jogász, drámaíró. Göttingen és Berlin egyetemein tanult, 1860 és 1868 között Coburg színházában dolgozott.
Művei
- Ein Kaiser (1857)
- Heinrich von Schwerin, Schauspiel in 5 Akten (1859)
- Ein Kind des Elsaß, Drama in 2 Akten (1873)
- Das Ehrenwort, Schauspiel in 5 Akten (1873)
- Das Haus Posa, Schauspiel in 5 Akten (1874)
- Die Cavaliere, Schauspiel in 5 Akten (1874)
- Welfenlied (1854)
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
