Guriai Fejedelemség

Ebben a cikkben a Guriai Fejedelemség lenyűgöző világát tárjuk fel, amely téma több millió ember figyelmét ragadta meg szerte a világon. Történelmi eredetétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a Guriai Fejedelemség kitörölhetetlen nyomot hagyott a populáris kultúrában. Ezeken az oldalakon keresztül elmélyülünk annak különböző oldalaiban, és felfedezzük relevanciáját olyan változatos területeken, mint a tudomány, a művészet, a technológia és a politika. Ez a cikk exkluzív interjúkkal, mélyreható elemzésekkel és érdekes tényekkel gazdagító utazásra vezet a Guriai Fejedelemség minden kínálatában. Készülj fel, hogy elmerülj egy izgalmas, meglepetésekkel teli univerzumban, mert ezekben a sorokban Guriai Fejedelemség lesz a vitathatatlan főszereplő.
Ez a szócikk a történelmi államról szól. Hasonló címmel lásd még: Guria (egyértelműsítő lap).
Guriai Fejedelemség
1490 – 1829
Guriai Fejedelemség zászlaja
Guriai Fejedelemség zászlaja
FővárosaOzurgeti
A Wikimédia Commons tartalmaz Guriai Fejedelemség témájú médiaállományokat.

A Guriai Fejedelemség történelmi állam Kaukázusban, amely a Grúz Királyság vazallusaként jött létre, grúzul: გურიის სამთავრო, törökül: Guria Prensliği, oroszul: Гурийское княжество, illetve egyszerűen Guria, amely állam 1460-től 1829-ig létezett előbb az Oszmán Birodalom, majd az Orosz Birodalom függő államaként de facto függetlenségben. A mai Guria Grúzia közigazgatási régiója.

Az állam adatai

A Guria Fejedelemség területe nagyjából a mai grúz közigazgatási régiójának számító Guria kierjedésével egyezik meg.

Története

Guria a XVIII. században

A grúziai Mingréliai Fejedelemség uralkodó dinasztiájának, a Dadiani-háznak az oldalága uralkodott az országban. Komnénosz N. guriai fejedelemné (1447 után–1483 előtt),[1] Mamia guriai fejedelem feleségeként és az utolsó trapezunti császár, II. Dávid lányaként az ősanyja volt Guria későbbi fejedelmeinek

Jegyzetek

  1. ↑ Jackson Williams, Kelsey. „A Genealogy of the Grand Komnenoi of Trebizond” (angol nyelven). Foundations: The Journal of the Foundation for Mediaeval Genealogy 2006 (2.3), 171–189. o. (Hozzáférés: 2020. január 24.) 

Források

  • Dumin, Stanislav & Petr Grebelsky: The Families of the Nobility of the Russian Empire, Third Volume, Princes, Moszkva, Likominvest, 1996
  • Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988
  • Toumanoff, Cyrille: Les Dynasties de la Caucasie Chrétienne de l'Antiquité jusqu'au XIXe siècle. Tables généalogiques et chronologiques, Roma, 1990

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot