A mai világban a Guineai-öböl visszatérő témává vált, amely különböző érdeklődési területeket fed le. A politikától a technológiáig, a kultúráig és általában a társadalomig a Guineai-öböl emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Fontosságát és relevanciáját nem lehet alábecsülni, hatása a társadalom minden szintjén érezhető. Ebben a cikkben a Guineai-öböl különböző aspektusait vizsgáljuk meg, az eredetétől az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig. Elemezzük időbeli alakulását, és megvizsgáljuk a jövőre vonatkozó következményeit.
Guineai-öböl | |
Országok | Libéria Elefántcsontpart Ghána Togo Benin Nigéria Kamerun Egyenlítői-Guinea Gabon São Tomé és Príncipe |
Hely | az Atlanti-óceán keleti része, Afrikától délnyugatra |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 1°, k. h. 4°Koordináták: é. sz. 1°, k. h. 4° | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Guineai-öböl témájú médiaállományokat. |
A Guineai-öböl az Atlanti-óceán része Afrikától délnyugatra. Itt található az Egyenlítő és a greenwichi délkör metszéspontja.
Nevét Afrika partjainak korábbi nevéből kapta: Nyugat-Afrika déli partvidéke Felső-Guinea, Dél-Afrika nyugati partja pedig Alsó-Guinea néven volt ismert. A nevet ma is őrzi három itteni ország neve: Guinea, Bissau-Guinea és Egyenlítői-Guinea.
Az öbölbe folyik többek között a Volta és a Niger folyó. A Niger által lerakott szerves üledékből az évmilliók során kőolaj képződött.