Gotthiai Fejedelemség

Ez a szócikk a történelmi államról szól. Hasonló címmel lásd még: Gothia (egyértelműsítő lap).

Gotthiai Fejedelemség
1300-as évek – 1475
Gotthiai Fejedelemség címere
Fővárosa	Mangup
Államvallás	görög ortodox egyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Gotthiai Fejedelemség témájú médiaállományokat.

A Gotthiai Fejedelemség^[1] vagy Theodóroi Fejedelemség,^[2] történelmi állam a Krím félsziget déli csücskében, amely a Bizánci Birodalom és a Trapezunti Császárság vazallusaként jött létre, görögül: Αυθεντία Θεοδωρούς/Γοτθία, olaszul: Principato di Teodoro/Gotia, törökül: Gotlu, latinul: Gotthia, illetve egyszerűen Gotthia, amely állam a XIV. század elejétől 1475-ig létezett, majd az Oszmán Birodalom része lett. Ma de jure Ukrajna része a Krími Autonóm Köztársaságban.

A Gotthiai Fejedelemség területe a Krím félsziget déli csücskében helyezkedett el.

A bizánci nemesi családnak, a Gabrasz családnak a tagjai uralkodtak az országban.

Gabrasz Mária (?–1447 előtt) gotthiai hercegnő, Alexiosz Gabrasz fotthiai fejedelemnek a lánya 1429-ben ment feleségül II. (Komnénosz) Dávid trapezunti császárhoz.

• Bánkúti, Balázs. A Krím földrajzi nevei, szakdolgozat/diplomamunka (magyar nyelven), Budapest: ELTE (2016). Hozzáférés ideje: 2020. január 25. 

• Cawley, Charles: Byzantium, Nobility. Gabras (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2020. január 25.)

• Ukrajna történelme