Gombás-patak
Ebben a cikkben a Gombás-patak témakörben fogunk elmélyülni, amely téma az elmúlt években sok ember érdeklődését felkeltette. A Gombás-patak ma nagyon fontos téma, és hatása a társadalomtól a technológiáig számos területen érezhető. A Gombás-patak hosszú ideje viták és viták tárgya volt mind tudományos, mind a nagyközönség körében. Ebben a cikkben a Gombás-patak-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve történetét, fejlődését és a modern világra gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Gombás-patak milyen hatással van mindennapi életünkre és a jövőben.
| Gombás-patak | |
._-_V%C3%A1c.JPG) | |
| A barokk stílusban 1753-1758 között, Oracsek Ignác tervei alapján épült váci Kőszentes híd | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Forrásszint | 230 m |
| Forrás | Püspökszilágy, Gödöllői-dombság, Magyarország |
| Torkolat | Duna, Vác |
 é. sz. 47° 45′ 51″, k. h. 19° 07′ 57″47.764167°N 19.132500°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 51″, k. h. 19° 07′ 57″47.764167°N 19.132500°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gombás-patak témájú médiaállományokat. | |
A Gombás-patak a Gödöllői-dombságban ered, Püspökszilágy északi határában, Pest vármegyében, mintegy 230 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi, majd északnyugat-nyugati irányban halad, majd Vácnál éri el a Dunát.[1]
A patakba útja során a Penci-ág és a Rádi-patak Rádnál torkollik bele, majd a Kosdi-patak is beleömlik, nem sokkal azt követően, hogy felvette a Cselőte-patak vizeit.
Part menti települések
Jegyzetek
- ↑ Magyarország természetjáró földrajza. Bozó András. . (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
