Mai cikkünkben a Gizella magyar királyné témával foglalkozunk, amely témában különböző területeken váltott ki érdeklődést és vitát. A Gizella magyar királyné egy olyan téma, amely nem korlátozódik egyetlen fókuszra, hiszen személyes, szakmai, kulturális, történelmi, társadalmi vagy politikai vonatkozásai is lehetnek. Ez egy olyan téma, amely sokak figyelmét felkeltette, és fontos, hogy különböző nézőpontokból megvitassuk, hogy jobban megértsük hatókörét és hatását. Ebben a cikkben a Gizella magyar királyné-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, feltárjuk következményeit és lehetséges megoldásait.
Liudolf Gizella | |
Gizella, kezében a székesfehérvári királyi bazilika modelljével. Korabeli ábrázolás a koronázási paláston | |
Ragadványneve | Bajor, Magyarországi |
Magyar fejedelemasszony | |
Uralkodási ideje | |
997 – 1001. január 1. | |
Elődje | Sarolt |
Utódja | nem volt |
Magyarország királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1001. január 1. – 1038. augusztus 15. | |
Elődje | nem volt |
Utódja | Schweinfurti Judit |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Liudolf-ház |
Született | 984 (?) Bad Abbach |
Elhunyt | 1065. május 7. Passau (81 évesen) |
Nyughelye | Niedernburg-kolostor, Passau |
Édesapja | II. Henrik bajor herceg |
Édesanyja | Gizella bajor hercegné |
Testvére(i) |
|
Házastársa | I. István magyar király |
Gyermekei | Ottó, Imre |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Liudolf Gizella, gyakran Bajor Gizella, Boldog Gizella (Bad Abbach, 984 körül – Passau, 1065. május 7.) bajor hercegnő, I. István magyar király felesége, ezáltal az utolsó fejedelemné és az első magyar királyné. Férje mellett a katolikus egyház támogatója, templomok, várak építtetője. Nevéhez fűződik a magyar koronázási palást elkészítése is. 1911-ben avatták boldoggá.
II. (Civakodó) Henrik bajor herceg és Burgundi Gizella (Izabella) hercegné lánya, II. Henrik német-római császár húga, aki a magyarországi melléknevet kapta a legendairodalomban, ugyanis ő lett Vajk felesége, Magyarország fejedelemnéje, később első keresztény királynéja.
995-ben kérte meg a kezét Géza magyar fejedelem fia, István számára. 996-ban tartották német földön, a 873. szeptember 27-én felavatott kölni dómban az esküvőt, majd követte férjét új hazájába. Kíséretében több német lovag érkezett Magyarországra.
Fontos szerepet vállalt a kereszténység terjesztésében, adományokat juttatott el templomoknak, támogatta az egyházat.
Az a miseruha, amely az ő vezetésével készült, és amelyben benne van saját keze munkája is, és amit a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának ajándékozott, később a koronázótemplommá váló bazilikában a magyar királyok koronázási palástjává lett. Ezen található István király, Imre herceg és a királyné egyetlen hiteles portréja, akiknek ez az egyetlen – hímzés formájában – fennmaradt korabeli ábrázolásuk.
Készített oltárterítőket és templomi szertartási tárgyakat is. Szent István alapító társa volt a veszprémvölgyi apácakolostortól az óbudai Szent Péter és Szent Pál-templomig.
A királyi párnak két fia született, Ottó és Imre herceg, ám csak utóbbi érte meg a felnőttkort, de egy vaddisznóvadászat során meghalt.
István halála után, Orseolo Péter, majd Aba Sámuel uralkodása alatt méltatlanul bántak vele. Aba Sámuel halála után visszatért Bajorországba, ahol a passaui Niedernburg-apácakolostorba lépett be, amelynek később főnökasszonya lett. Ennek egyik emléke Gizella királyné apátnőként használt keresztje, az úgynevezett Gizella-kereszt, amit Münchenben őriznek.
Az apácakolostor rendfőnökasszonyaként működött 1065-ben bekövetkező haláláig. A kolostorban temették el. Sírja később népszerű zarándokhellyé vált, imádságai során használt keresztjét és csontjait később Münchenben ereklyeként őrizték.
Sírja ma is búcsújáró hely. 1975-ben saját könyörgést engedélyeztek nevére. Régóta boldogként tisztelték, hivatalosan azonban csak 1911-ben, X. Piusz pápa avatta boldoggá.
Előző Sarolt fejedelemasszony |
Magyarország uralkodónéja 997–1038 |
Következő Schweinfurti Judit királyné |