Garai László (nádor)
Ebben a cikkben a Garai László (nádor) lenyűgöző világát tárjuk fel, elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását és a mai relevanciáját. A Garai László (nádor) eredetétől napjaink fejlődéséig tanulmányozás és vita tárgya volt különböző területeken, és egyre nagyobb érdeklődést váltott ki az akadémikusok, a szakemberek és a rajongók körében. Mély és részletes áttekintésen keresztül megvizsgáljuk a Garai László (nádor)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, a populáris kultúrára gyakorolt hatását, a technológiai fejlődésben betöltött szerepét és a globális körképben betöltött jelentőségét. Hasonlóképpen foglalkozunk a Garai László (nádor) körüli különböző nézőpontokkal és véleményekkel, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről az izgalmas témáról.
| Garai László | |
 | |
| A Magyar Királyság nádora | |
| Hivatali idő 1447 – 1458 | |
| Előd | Hédervári Lőrinc |
| Utód | Guthi Országh Mihály |
| Született | születési ideje nem ismert nem ismert |
| Elhunyt | 1459. április (48-49 évesen) Magyar Királyság |
| Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
| Szülei | Cillei Anna nádorné Garai Miklós |
| Házastársa | Alexandra tescheni hercegnő |
| Gyermekei | Borbála Garay |
| Foglalkozás | politikus |
| Vallás | római katolikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Garai László témájú médiaállományokat. | |
Garai László (1410 – 1459 áprilisa) Magyarország nádora.
Származása
Édesapja Garai Miklós (1366 k – 1433) nádor, nagyapja idősebb Garai Miklós (†1386) nádor volt. Édesanyja Cillei Anna (1384 – 1439) grófnő, Cillei Hermann (1360 – 1435) birodalmi gróf és Schaunbergi Anna (1358 k. – 1396) grófnő leánya.
Élete
László 1447-től viselte a nádori tisztséget. Mellette, pedig a leghűségesebb bizalmasa, osztopáni Perneszy Pál mester töltötte be az alnádori tisztséget 1447 és 1460 között. 1458-ban Szilágyi Mihály és húga, Szilágyi Erzsébet megegyezett Garaiékkal, hogy az ekkor még prágai fogságban levő Mátyás feleségül veszi Garai Annát és így megszerzi a Garaiak támogatását. A házasság azonban nem jött létre, mivel Mátyás csak úgy szabadulhatott fogságából ha megígérte az őt fogva tartó Podjebrád Györgynek, hogy elveszi lányát, az ekkor 9 éves Katalint. Miután Hunyadi Mátyás hazaérkezett, hamarosan elmozdította hivatalából Garait. Garai ezután szövetséget kötött az unokaöccsében szintén csalódott Szilágyi Mihállyal és Újlaki Miklóssal, és III. Frigyes német-római császárt hívták meg a magyar trónra. A szervezkedést Mátyás hamar elfojtotta. Garai László ezt már nem érte meg, még a felkelés leverése előtt meghalt. Később özvegye békét kötött Mátyással és fia nevében megtarthatta birtokaikat. A nádori tisztségben utóda Guthi Országh Mihály lett.
Házassága, gyermekei
László felesége Alexandra tescheni hercegnő (1412 – 1463), I. Boleszlávnak (1363 – 1431) Teschen hercegének és Mazóviai Eufémiának (1395/98 – 1447) leánya. Két gyermekük ismert:
- Garai Anna (1440 körül - 1457 után) akit Hunyadi Lászlóval jegyeztek el, de ez a házasság sem jött létre, Hunyadit pedig kivégezték. Férjhez ment Héderváry Imréhez, macsói bánhoz.
- Garai Jób (1447 - 1481) családja utolsó férfi tagja, akinek a halála után a Garai birtokokat Corvin János kapta meg, felesége Nekcsei Fruzsina.
Források
- ↑ a b genealogy.eu - Garay family
- ↑ Dr. Magyar Kálmán.Tab és környékének ősi birtokosai. Forrásadatok a Felsőlendvay család 11-14. századi történetéhez.
- ↑ Székely György. Hunyadi László kivégzése. in: Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988). 84.o.
- ↑ Székely György. Hunyadi László kivégzése. in: Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988). 78.o.
