Gara Arnold
Manapság a Gara Arnold olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki, és vitát vált ki a társadalom különböző területein. Akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt, a Gara Arnold globális jelentőségű témává vált. A tudományos kutatástól a társadalmi trendekig a Gara Arnold központi szerepet kapott a közbeszédben, és minden korosztálytól és hátterű ember figyelmét felkeltette. Ebben a cikkben a Gara Arnold-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, feltárva jelentését, időbeli alakulását és mai jelenlétét.
Gara Arnold: Női akt
| Gara Arnold | |
 | |
| Önarcképe (1927) | |
| Született | 1882. február 25.[1][2] Budapest[3] |
| Elhunyt | 1929. augusztus 19. (47 évesen)[4] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | öngyilkosság |
| Sírhelye | Farkasréti izraelita temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gara Arnold témájú médiaállományokat. | |
Gara Arnold (Budapest, 1882. február 25. – Budapest, 1929. augusztus 19.) magyar festő, rézkarcoló, grafikus és keramikus.
Életpályája
Autodidakta módon tanult. Nagybányán és Németországban is tanult. 1905-től volt kiállító művész. 1926-ban adta ki a Magyar Parnasszus című, modern magyar költők verseihez készített illusztrációkat tartalmazó rézkarcalbumát.
Tagja volt a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesületének (1909-1913) és a Paál László Társaságnak is.
1929. augusztus 19-én otthonában öngyilkosságot követett el.[5] Felesége Korodi Márta (1901–1930)[6] orvosnő félévvel később szintén öngyilkos lett.
Sírja a Farkasréti izraelita temetőben található.[7]
Művei
.jpg)
- Domboldal napsütésben (1908)
- Gulácsy jelmezben (1908)
- Női akt (1910)
- Lantozó fiú (1912)
- Csendélet kék pohárral, teáskannával és sárga vázával (1914)
- Tudásszomj (1919)
- Ady Endre sírja (1924)
- A költő álma (1926)
- Háború (1926)
- Emlékezés (1926)
- A bársonynyakékes hölgy
- A menekülő élet
- Adler család könyvtárából
- Balogh Rudolf
- Braun Géza
- Erzsi könyve
- Halászbárkák a Sión
Jegyzetek
- ↑ 2017. augusztus 22., https://rkd.nl/explore/artists/347619
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b 2017. április 14., https://rkd.nl/explore/artists/347619
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 26.)
- ↑ Gázzal megmérgezte magát és meghalt Gara Arnold rajzolóművész (1929. augusztus 20.) Magyar Hírlap, 39. évfolyam, 187. szám
- ↑ Garai Arnoldné halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 678/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ FindAGrave
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Hung-Art.hu
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 806. o. Online elérés
További információk
- Humorlexikon. Szerkesztette: Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
- Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981.
- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-85773-9-8
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
