Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gallia Belgica hatását a kortárs társadalomra. Megalakulása óta a Gallia Belgica kulcsfontosságú szerepet játszott a mindennapi élet számos területén, és a populáris kultúrától a szórakoztatáson át a politikáig és a gazdaságig mindent befolyásolt. Az évek során a Gallia Belgica végtelen vitákat és vitákat váltott ki, mivel relevanciája és jelentése a társadalmi és technológiai változások hatására változott. A mélyreható elemzés során alaposan megvizsgáljuk a Gallia Belgica jelentőségét a mai világban, figyelembe véve identitásunk, nézőpontunk és tapasztalataink alakításában betöltött szerepét.
Gallia Belgica | |
Gallia Belgica provincia a Római Birodalomban | |
Fennállás | Kr. e. 22 - 5. század |
Ország | Római Birodalom |
Központ | Durocortorium (Reims) |
Főbb települések | Augusta Treverorum (Trier), Divodurum (Metz), Cassaromagus (Beauvais), Gesoriacum (Boulogne) |
Népesség | |
Népesség | ismeretlen |
Nemzetiségek | rómaiak, gallok |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gallia Belgica témájú médiaállományokat. |
Gallia Belgica provincia (tartomány) volt a Római Birodalomban, amely a mai Hollandia déli részét, Belgiumot, Luxemburgot, Franciaország északkeleti részét, és Németország nyugati részét fedte.
Gallia Belgica bennszülött lakossága keltákból állt és a gyakran belgáknak (Belgae) nevezett germán törzsekből. Julius Caesar szerint Gallia más részei és Belgica közt a mai Marne és Szajna folyók alkották a határt, Germániával pedig a Rajna.
Az 1. században Gallia tartományi felosztását átalakították. Gallia Belgica északi részének új neve Germania Inferior lett, a keleti részé Germania Superior, a maradék Gallia Belgica déli határát pedig kitolták. Az így átalakult provincia tartalmazta Reims városát is. Ez az új felosztás már nagyjából megegyezik a mai Hollandia, Németország és Belgium határaival.
Az eredeti provincia felölelte régió lett az 5. században I. Klodvig frank király' Meroving királyságának a központi területe, a 8. században pedig a Karoling birodalom szíve.