Ebben a cikkben a
Gábor Áron rézágyúja témáját fogjuk részletesen megvizsgálni, mivel ez egy olyan téma, amely ma nagy érdeklődést vált ki. A
Gábor Áron rézágyúja eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig vita és vita tárgya volt különböző területeken. Az évek során a
Gábor Áron rézágyúja fejlődött, és az elemzési kontextustól függően különböző jelentéseket kapott. Ezért fontos elmélyedni annak természetében, jellegzetes tulajdonságaiban és a mindennapi életre gyakorolt hatásaiban. Hasonlóképpen, különböző nézőpontokkal és megközelítésekkel foglalkozunk majd, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy átfogó jövőképet kapjunk a
Gábor Áron rézágyúja-ről, hogy megértsük annak fontosságát és relevanciáját ma.
A Gábor Áron rézágyúja közismert népdal az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntő hőséről, Gábor Áronról.
A hagyomány szerint a szabadságharc idején keletkezett. A dallam elemzése alapján Tari Lujza népzenekutató a dal keletkezését jóval a szabadságharc utánra, a 20. század elejére teszi. Jagamas Károly szerint műdalból eredhetett, de eredetije nem ismert. Mindenesetre a negyvennyolcas dalok közé sorolják.
Először Mathia Károly jegyezte fel, akinek 1941-ben Csíkszentdomokoson egy 12 éves fiú énekelte el. Olyan változatokkal is énekelték, amelyek nem említették Gábor Áront. Mathia Károly 1942-ben kiadott 104 katonadal című könyvében „Horthy Miklós rézágyúja” szöveggel szerepelt.[1] 1948-ban pedig már Farkas Mihály nevével énekelték.[2]
A dallam a magyar népzene minden régiójában majdnem egységes. Táncoltak is rá, például lassú vagy középgyors csárdást.
Az idők folyamán katonadal lett és gyakran hangzik fel a szabadságharc ünnepein.
Feldolgozás:
Szerző |
Mire |
Mű
|
Máriássy István |
zongora vagy ének és gitár |
Elindultam szép hazámból, 69. kotta
|
Dallama és kottája
Két szólamú kánonban is énekelhető.
Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva.
Indulnak már a tüzérek messze a határba.
Nehéz a rézágyú, felszántja a hegyet, völgyet,
Édes rózsám, a hazáért el kell válnom tőled.
|
Véres a föld, magyar huszár vére folyik rajta,
Csak még egyszer gondolj vissza szép magyar hazádra!
Anyám, te jó lélek, találkozom-e még véled?
Holnapután messzi földre, hosszú útra kélek.
|
Jegyzetek
- ↑ Bereczky János: Ó és új a háborús katonanótákban. zti.hu (Hozzáférés: 2017. január 12.)
- ↑ Kríza Ildikó: Hősök és mítoszok a szabadságharc után a magyar népköltészetben. In: A forradalom után. Vereség vagy győzelem. A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 10. Budapest, 2001., 136.
Források
- Tavaszi szél vizet áraszt: 200 magyar népdal. Összeállította: Almási István. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó. 1972. 269. o.
- Béres József: Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 352. o. ISBN 978 963 88686 9 5
- Pécsi Géza – Uzsayné Pécsi Rita: Énektár: A Kulcs a muzsikához c. tankönyv melléklete. Pécs: Kulcs a muzsikához Alapítvány. 1999. 147. o.
- Sárosi Bálint: Nótáskönyv. Második, változatlan kiadás. Budapest: Nap Kiadó. 2012. ISBN 978 963 9658 17 2 133. kotta
- Muszty Bea – Dobay András: Csalamádé: Nagy Daloskönyv. 1. kötet (hely nélkül): Muszty-Dobay Bt. 2003. 105. o. gitárkísérettel
- Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában: Dallamgyűjtemény óvodák számára. Budapest: Zeneműkiadó. 1980. ISBN 963 330 402 4 97. kotta
- Máriássy István: Elindultam szép hazámból: A legszebb magyar népdalok zongora- vagy gitárkísérettel. (hely nélkül): Rózsavölgyi és Társa. 2004. 69. kotta
Felvételek
Dallisták |
---|
Magyar dalok listái | |
---|
Külföldi dalok listái | |
---|
Egyéb | |
---|
- Zeneportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap