Ebben a cikkben a Formula–1 francia nagydíj-et különböző nézőpontokból elemezzük, hogy megértsük jelentőségét a mai társadalomban. A Formula–1 francia nagydíj felkeltette a szakértők és tudósok figyelmét a különböző területeken, a közgazdaságtantól a populáris kultúráig terjedő jelentőségének köszönhetően. Az évek során a Formula–1 francia nagydíj akadémikusok, aktivisták, sőt politikai vezetők is viták és elemzések tárgya volt. Ebben az értelemben elengedhetetlen a Formula–1 francia nagydíj különböző aspektusainak feltárása, hogy megértsük környezetünkre gyakorolt hatását, valamint a jövőre nézve.
francia nagydíj | |
Megrendezve | 1950–1954, 1956–2008, 2018– |
Versenypályák | Circuit Paul Ricard |
Körök száma | 53 (2018–) |
Legtöbb győzelem | Michael Schumacher (8) |
A(z) francia nagydíj weboldala |
A francia nagydíjat 1950-ben rendezték meg először a Formula–1-ben, Rouen környékén. Addig a Franciaországban rendezett versenyeket hivatalosan Grand Prix de l'Automobile Club de France–nak nevezték. Már a Formula–1-es világbajnokság kezdete előtt is rendeztek francia nagydíjakat, az elsőt 1906-ban, amelyet Szisz Ferenc nyert meg. A nagydíjat 1950-től 2008-ig mindössze egy megszakítással 1955-ben, minden évben megrendezték. 1950 és 1990 között összesen hat különböző pályán rendezték meg Franciaország Formula–1-es nagydíját, melyek a következők: Rouen-Les-Essarts, Reims-Gueux, Bugatti Circuit, Circuit de Charade, Circuit Paul Ricard, Circuit de Dijon-Prenois.
1991-től a Neverstől nem messze található, burgundiai Circuit de Nevers Magny-Cours pálya adott otthont a nagydíjnak. A nagydíj 2009-től közel 10 évig nem szerepelt a versenynaptárban, viszont 2018-tól ismét megrendezik.
2022-ben a Paul Ricard Formula–1-es szerződése lejárt, amit nem hosszabbítottak meg. Ezért 2023-ban nem rendeznek francia nagydíjat.
Rhône-Poulenc francia nagydíj 1988–1993
Mobil 1 francia nagydíj 1998–2004
Allianz francia nagydíj 2005–2007
RBS francia nagydíj 2008