Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Fiala Ervin jelentőségét a mai társadalomban. A Fiala Ervin meghatározó tényező az élet különböző területein, a gazdaságtól a kultúráig, a politikán és a technológián keresztül. A történelem során a Fiala Ervin döntő szerepet játszott a társadalom fejlődésében, befolyásolva az egyének egymással és környezetükkel való interakcióját. Ebben az értelemben alapvető fontosságú a Fiala Ervin mai hatásának elemzése, és annak a modern világban való relevanciájának átgondolása. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó képet adjon a Fiala Ervin-ről és következményeiről, valamint konstruktív vitára ösztönözze társadalmunkban betöltött szerepét.
Fiala Béla (1894–1959) magánhivatalnok és Weisz Ilona (1891–1975) női szabó gyermekeként született zsidó családban.[2] Középiskolai tanulmányait 1933 és 1941 között a XIV. kerületi Szent István Gimnáziumban végezte. A második világháború alatt fizikai munkásként dolgozott, majd behívták munkaszolgálatra. A háború után a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta tanulmányait, s végül 1950-ben avatták orvosdoktorrá. 1950-től 1965 januárjáig a Kútvölgyi úti Állami Kórház belgyógyászati osztályán működött, majd kinevezték az Uzsoki Utcai Kórház (1967 után Weil Emil Kórház) II. belosztályának főorvosává.[3] 1964-ben a hyperthyreosis és a klinikailag rokon vegetatív idegrendszeri kórképek egyes differential diagnosztikai kérdéseiről című disszertációja alapján az orvostudományok kandidátusává minősítették. 1966-tól egyetemi docens. 1987-ben vonult nyugalomba főorvosi állásából.
A vegetatív idegrendszeri kórképek differenciált diagnosztikai kérdéseivel, a pajzsmirigyműködés zavaraival foglalkozott.
Felesége az Országos Tervhivatalban dolgozott, s 2014-ben hunyt el. Egy fiuk született, Fiala János (1957) rádiós szerkesztő-műsorvezető, újságíró.
Altatás gyógymód. Solymár Jenővel. – A hypertoniabetegség altatás gyógymódja. Policzer Miklóssal, Fenyvesi Józseffel, Székely Árpáddal, Solymár Jenővel és Földes Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1952, 47.)
Az altatás-gyógymóddal elért eredmények a hypertonia-betegség és fekélybetegség kezelésénél. Nagy Gyulával, Gergely Imrével, Vermes Györggyel. – Az altatás-gyógymód módszerének egyes kérdései. Policzer Miklóssal, Barca Sándorral, Székely Árpáddal és Földes Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1954, 12.)
A mellékvese-hormonok szerepe a vérnyomás-szabályozásban. Mike Teréziával. (Orvosi Hetilap, 1956, 21.)
Adatok a vegetatív regulatio-zavarok és a hyperthyreosis diagnosztikájához. Policzer Miklóssal, Máthé Zoltánnal, Barca Sándorral, Schwimmer Klárával és Kovács Gézával.
Első tapasztalataink egy új oralis antidiabeticummal: az Invenollal. Balassa Máriával. (Orvosi Hetilap, 1957, 21.)
Mellékvese elégtelenség és hypertonia együttes kifejlődése tuberculosis kapcsán. Mike Teréziával. (Orvosi Hetilap, 1957, 48.)
Sugárzó izotópok hazai felhasználása. Budapest, 1958
A pajzsmirigyműködés vizsgálata a vegetatív regulatio zavaraiban. Policzer Miklóssal, Mike Teréziával, Balassa Máriával és Sáfrány Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1959, 22.)
Pajzsmirigy-functiós próbák összehasonlító diagnostikus értékéről (750 beteg adatai alapján). Policzer Miklóssal, Mike Teréziával, Balassa Máriával. (Magyar Belorvosi Archívum, 1960, 3.)
A pajzsmirigy-functio vizsgálata hypertonia- és ulcus-betegségben. Mike Teréziával, Policzer Miklóssal, Balassa Máriával. (Orvosi Hetilap, 1960, 14.)
Myocardialis infarctust utánzó EKG kép subarachnoidealis vérzés kapcsán. Abafalvi Andreával, Fényes Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1967, 32.)