Erdei László (filozófus)
| Erdei László | |
| Született | Enzelmüller László 1920. október 18. Bori |
| Elhunyt | 1996. január 14. (75 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | filozófus, logikus, egyetemi tanár |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (12-3-6)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei László témájú médiaállományokat. | |
Erdei László, Enzelmüller (Bori, 1920. október 18. – Budapest, 1996. január 14.) filozófus, logikus, egyetemi tanár, az első magyarországi logikatanszék létrehozója és vezetője, szerkesztő.
Életútja
1936-tól részt vett a magyarországi munkásmozgalomban. 1945-től megyei MADISZ titkára, majd megyei lapok szerkesztőjeként dolgozott. 1952-től aspiráns volt. 1957-től az MTA Filozófiai Intézetében tudományos kutatóként, majd 1958-tól osztályvezetőként tevékenykedett. 1957-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karának egyetemi docensévé nevezték ki. 1972-ben megalapította az első magyarországi logikatanszéket. Ennek tanszékvezető egyetemi tanáraként, a filozófiai tudományok doktoraként működött visszavonulásáig. A Fiumei Úti Sírkertben, a nagy munkásmozgalmi parcellában temették el.[2]
Munkássága
Erdei László Fogarasi Béla logikai munkásságának folytatója, a magyarországi dialektikus logika magas szintű fejlesztője és oktatója volt. Első komolyabb műve, A megismerés kezdete címmel 1957-ben látott napvilágot. Az írás egyben kandidátusi disszertáció is volt, opponensei Lukács György és Szigeti József voltak. A könyv a hegeli logika első fejezetének kritikai elemzését nyújtotta.
Erdei fő műve, Az ítélet dialektikus logikai elmélete tíz év munkájának eredményeként született meg.
Főbb művei
Monográfiák
- A megismerés kezdete. A hegeli logika első fejezetének kritikai elemzése. Akadémiai, Budapest, 1957
- Az ítélet dialektikus logikai elmélete. Akadémiai, Budapest, 1971
- Ellentét és ellentmondás a logikában. Akadémiai, Budapest, 1973
- Das Urteil: die dialektisch-logische Theorie des Urteils. Akadémiai, Budapest, 1981
- Der Schluss: die Dialektik des Schlusses. Akadémiai, Budapest, 1983
- A dialektikus módszerről. Kossuth, Budapest, 1988
Tanulmányok
- Bevezetés. In W. F. Hegel: A logika tudománya I–II. Akadémiai, Budapest, 1979
- Dialektika – dialektikus logika. Hegel halálának 150. évfordulója alkalmából. Magyar Filozófiai Szemle, 1981. 6. sz. 759–773. o.
- Az ellentmondás elve a formális és a dialektikus logikában. Magyar Filozófiai Szemle, 1963. 4. sz. 565–614. o.
- Az érzékelés „megsemmisítése” Hegel Logikájában. Magyar Filozófiai Szemle, 1957. 1. sz. 19–35. o.
- A fogalom dialektikájához. Magyar Filozófiai Szemle, 1969. 3. sz. 397–436. o.
- A logikai ellentmondásról. Magyar Filozófiai Szemle, 1980. 5. sz. 759–785. o.
- Logisztika, vagy marxi-lenini logika. Magyar Filozófiai Szemle, 1959. 3–4. sz. 266–268. o.
Jegyzetek
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=71&layout=s
- ↑ 06.2 12-0 Nagy munkásmozgalmi parcella. fszek.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 21.)
Források
- Ki kicsoda? Budapest, 1972, Kossuth Kiadó
- A Magyar Filozófiai Szemle repertóriuma 1957–1981. Magyar Filozófiai Szemle, 1986. 5–6. sz.
- Erdei László. Magyar Életrajzi Index. Hozzáférés: 2015. december 24.
További információk
- Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Antal Éva, Kovács Mónika, Pásztor Antal. Bp., Biográf, 1995
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub