Dolina (Vrbje)
| Dolina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Vrbje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35423 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 174 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 88 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′ 28″, k. h. 17° 23′ 10″45.141000°N 17.386000°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 28″, k. h. 17° 23′ 10″45.141000°N 17.386000°E | |
 | |
Dolina falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Vrbjéhez tartozik.
Fekvése
Bródtól légvonalban 48, közúton 66 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 31, közúton 46 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 8 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Száva bal partján fekszik.
Története
A térség 1691-ben szabadult fel a török uralom alól. A török kiűzése után az új határ a Száva folyó lett. A település a török kiűzése után keletkezett, amikor Boszniából a határ őrzésére horvát katolikusok települtek ide. [2] 1698-ban a kamarai összeírásban „Dolina” néven Verbia hajdútelepülés szomszédjaként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között. [3] Lakói határőrszolgálatuk fejében földet kaptak és mentesültek az adófizetés alól. Békeidőben mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. 1730-ban a faluban már állt Szent Márk tiszteletére szentelt kápolnája. 1746-ban 31 házában, 35 családban 111 katolikus lakos élt. 1760-ban 29 házában 54 család élt 259 fővel. [2]
Az első katonai felmérés térképén „Dolina” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dolina” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dolina” néven 97 házzal, 496 katolikus vallású lakossal találjuk. [5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A falunak 1857-ben 437, 1910-ben 583 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 84%-a horvát nemzetiségű volt. 1991 őszén a házakat és a templomot a Száva túloldaláról többször érte tüzérségi támadás. 2011-ben 254 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Lakossága
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 437 | 475 | 428 | 500 | 522 | 583 | 538 | 560 | 575 | 576 | 558 | 515 | 468 | 425 | 369 | 254 |
Nevezetességei
Szent Márk tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1867-ben épült. Elődje az 1730-ban már említett, fából épített kápolna volt. A kápolnát 1957-ben belülről kifestették, 1973-ban pedig a homlokzatot alakították át. A délszláv háború idején 1991. október 18-án a JNA és a szerb krajinai csapatainak tüzérségi támadásai súlyos károkat okoztak az épületben. A háború után újjáépítették.
Oktatás
Az első iskolaépület 1828-ban létesült a településen. Építésétől egészen 1879-ig az épület őrhelyként is szolgált, ahol éjszakánként a török határ őrzésére őrség állomásozott. Az oktatás 1887-ig folyt ebben az épületben, amikor felépítették az új iskolaépületet. Itt 1888 októberében kezdődött meg a tanítás. Első tanítója a pozsegai Josip Javorski volt. Az oktatás ma is ebben az épületben folyik, mely az újgradiskai elemi iskola négy osztályos alsó tagozatos területi iskolája. A felső tagozatos diákok Újgradiskára járnak.
Egyesületek
A faluban a népi hagyományok őrzője a „Zlatne ruke” (Aranykezek) egyesület, melyet 2006-ban alapítottak azzal a céllal, hogy a népviseletet megőrizze és a népviseleti ruhák készítését az ifjabb nemzedéknek is átadja. Ezen kívül „DVD Dolina” néven önkéntes tűzoltóegylet is működik a településen.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása. 245. o.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 139. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Vrbje község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Evica Kraljić: Pokošeni cvjetovi Nova Gradiška, 2000. (A háború alatt és közvetlenül azt követő években végbement igaz történetek gyűjteménye.)
