Denitrifikáció
A mai világban a Denitrifikáció fontos és vita tárgyává vált a társadalomban. A technológia fejlődésével és az életmódbeli változásokkal a Denitrifikáció egyre fontosabbá vált életünkben. Mind személyes, mind globális szinten a Denitrifikáció hatása különböző aspektusokban érezhető, és különféle területeken vált ki vitákat és reflexiókat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Denitrifikáció jelentőségét a jelenlegi kontextusban, valamint a mindennapi életünk különböző területeire gyakorolt hatásait.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A denitrifikáció a nitrátok N2, N2O vagy NO alakban bekövetkező, gáz halmazállapotú nitrogénveszteségét értjük, amely általában, de nem mindig biológiai hatásra megy végbe. A denitrifikációt a következőképpen is meg szokták fogalmazni: a talaj hasznosuló nitrogénvegyületeinek redukciója.
A nitrátlégzés biológiai denitrifikációhoz vezet, melynek során N2 vagy N2O szabadul fel. A denitrifikáció vízzel telített, levegőtlen, oxigénszegény, oxigéndús (ha a talajoldatnak nagy az ammóniakoncentrációja) megy végbe. A folyamat anaerob baktériumok hatására megy végbe.
A hőmérséklet és denitrifikációs sebesség közötti összefüggést Arrhenius összefüggésével lehet leírni. A denitrifikáció optimális pH-értéke 7,0–8,0 között van.
