Déchy Mór

Déchy Mór (Mór Déchy)
Született	Deutsch Mór 1851. november 4. Pest
Elhunyt	1917. február 8. (65 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	utazó, geográfus, földrajzi felfedező
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (20-4-38)
Déchy Mór aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Déchy Mór témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Marosdécsei Déchy Mór (Pest, 1851. november 4. – Budapest, 1917. február 8.) utazó, geográfus, földrajzi felfedező, a Kaukázus egyik első kutatója.

Édesapja vasúttervező mérnök, nagy gondot fordított fia neveltetésére. Elsősorban az idegen nyelvek tanulására ösztönözte. Temesvárott és Budapesten piarista gimnáziumba járt, majd jogot geológiát és földrajzot tanult a bécsi egyetemen.

1872-ben részt vett a Magyar Földrajzi Társaság alapításában. E társaságnak később alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Kitűnő alpinista volt és igen sokat utazott. Bejárta az Alpokat, a Kárpátokat, Boszniát, Algériát, Marokkót, a Pireneusokat, a Kaukázust és a Himalája hegyvidékét, valamint a Spitzbergákat.

Leginkább azonban a Kaukázust tette tanulmány tárgyává. Ide szaktudósok társaságában hét nagy utazást vezetett, s ezek eredményeit fő művében adta ki: Kaukázus. Kutatásaim és élményeim a kaukázusi havasokban (1907) címen, mely németül bővítve megjelent: Der Kaukasus. Reisen u. Forschungen im Kaukasischen Hochgebirde (3 kötet, 1905–1907) címen.

Déchy munkatársa volt a hazai és külföldi földrajzi folyóiratnak. Érdemeiért a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatta, a Magyar Tudományos Akadémia pedig tagjává választotta, úgyszintén számos külföldi földrajzi társaság is. Fénykép- és kőzetgyűjteményét a Magyar Királyi Földtani Intézetnek és a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. Értékes szakkönyvtárát a vallás- és közoktatási minisztérium a debreceni egyetem részére vásárolta meg.

• 1874. Elsőként mászta meg a Tátra-csúcsot, melynek egyik ormát később róla nevezték el.
• 1884. Elsőként mászta meg a Kaukázus Adai Choch nevű csúcsát (4647 m).
• 1884. Ő volt az első magyar, aki 5000 méter feletti csúcson járt (augusztus 23., Elbrusz nyugati csúcs, 5642 m). Így emlékezik erre a pillanatra: "Ezeken a magaslatokon, ezeken a jeges régiókban csak egyetlen egyszer jártak emberek. Azóta évek múltak el s mikor a Kaukázus felé vettem utamat, ennek a csúcsnak a meghódítása volt legforróbb vágyam. Most íme, elértem a célomat. Péter kibontotta a magunkkal hozott kis háromszínű lobogót s rúdra erősítve, amelyet hosszú ágból metszett és fáradhatatlanul cipelt fel magával, kitűztem az Elbrusz-csúcs havába. Hazám színeit ott lobogtatta a szél a Kaukázus legmagasabb ormán."
• Ő volt az első magyar hegymászó, aki a Matterhorn és a Mont Blanc tetején állhatott.

• Sírja a Nemzeti Panteonban, a Kerepesi temetőben található: 20-4-38
• Neve a tátrai Déchy-csúcs, Déchy-csorba helynevekben is megmaradt.
• Mellszobra Érden, a Magyar Földrajzi Múzeum szoborparkjában található, a 10 legnevesebb magyar földrajztudóst ábrázoló szobrok között (Domonkos Béla szobrászművész alkotása).
• 2004-ben, Déchy Mór sikeres Elbrusz-mászásának 120. évfordulóján magyar hegymászók Déchy Mór emlékexpedíció-t vezettek a Kaukázusba.
• Temesvári iskolájában, a Temesvári Piarista Gimnáziumban 2009-ben háromnyelvű (magyar, német, román) emléktáblát állítottak tiszteletére.

• A Monte Rosa legmagasabb csúcsának megmászása délről, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1873.
• A berni Alpok között, A Természet, Budapest, 1877.
• A Mont Blanc, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1878.
• Jelentés a Magas-Ázsiában tett utazásomról, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1880.
• Utazásom a Kaukázusban, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1885.
• Szabad Szvanécia, az Ingur felső hosszvölgye, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1887.
• A Kaukázus középláncolata, Vasárnapi Ujság, Budapest, 1895 (42. évf.), 31. sz.
• The ascent of Maglich, The Alpine Journal, 1889.
• Kaukázus - Kutatásaim és élményeim a Kaukázusi havasokban, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1907.
• Kaukasus. Reisen und Forschungen im kaukasischen Hochgebirge, I-III., Berlin, 1905-1907. Első kötet Második kötet Harmadik kötet
• A Kaukázus szerkezete és arculata, Természettudományi Közlöny, Budapest, 1908.
• Kaukazusi utazásaim tudományos eredményei, Mathematikai és Természettudományi Értesítő – A M. Tud. Akadémia III. osztályának folyóirata, XXVIII. kötet 5. füzet, MTA, Budapest, 1910
• Hegyóriások. Századok legendái, Budapest, 1913.
• A természetvédelem és a nemzeti parkok, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1912.

• Lasz Samu: Dr. Déchy Mór 1847-1917, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1917.
• Schafarzik Ferenc: Déchy Mór levelező tag emlékezete, Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett, XVIII/5., Budapest, 1922.
• Thirring Gusztáv: Dr. Déchy Mór, Turistaság és Alpinizmus, 1924., 2. o.
• Dr. Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, Turistaság és Alpinizmus lap-, könyv- és térképkiadó Rt, Késmárk-Budapest, 1926.
• Barcza Imre: Nagy magyar hegymászók, Dr. Déchy Mór, Turisták Lapja, 40. évf. 26. o.
• Halász Gyula: Öt világrész magyar vándorai – Magyar fölfedezők Benyovszkytól napjainkig, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1937.
• Magyar Turista Lexikon, Budapest, 1941.
• Pataki Béla Pál: 125 éve született a nemzeti parkok első hazai szorgalmazója: Déchy Mór, Búvár, 1976/6/260
• Pataki Béla Pál: Hétszer a Kaukázusban, Föld és Ég, 1976/6/162
• Kubassek János: A Kaukázus magyar kutatója, Magyar Nemzet, 1984/252/9
• Kubassek János: A Kaukázus feltárásának magyar úttörője, Föld és Ég, Budapest, 1984., 12. szám
• Balázs Dénes: Déchy Mór utazásai a Kaukázusban. Térképes útvonalfeldolgozás, Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 11., 1992. 9-16.
• Szabó József dr.: Déchy Mór kaukázusi utazásainak földrajzi eredményei, Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 11., 1992. 17-20.
• Magyar utazók lexikona Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. ISBN 963-243-344-0
• Erdélyi Péter: Déchy Mór. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 241-242. o. ISBN 963-85433-5-3
• Illés Mihály: Hármas emléktábla Déchy Mórnak, Erdélyi Gyopár, 2009/3., Kolozsvár

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 358. o.  
• A magyar hegymászás és turizmus arcképcsarnoka
• Sulinet.hu
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 192. o.  Online elérés (Az "Élete" szakasz.)
• Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, életrajzi bibliográfiák
• Jeles napok: Nemzetközi Hegy Nap
• Kaukázusi krónika
• Útjelző, Bánsági Kárpát Egyesület, Temesvár
• Banaterra.eu
• Magyar Földrajzi Múzeum
• Panoramio.hu
• ^{[halott link]}
• Érdinfo.hu
• Komarnicki Gyula Természetjáró és Hegymászó Sportegyesület
• Déchy Mór emlékexpedíció az Elbruszra Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Pomjánek Béla: Déchy Mór, a Kaukázus kutatója, Hargita Népe, Csíkszereda, 2007. november 24.
• ^{[halott link]} Szikora Katalin: Küzdelem az Óriások ellen, avagy a hegymászás és annak korai története Magyarországon
• Erdélyi Kárpát Egyesület
• Déchy Mór sírja
• Diafilm.hu