Csehszlovák Nemzeti Bizottság
A Csehszlovák Nemzeti Bizottság világában mindig is nagy volt az érdeklődés és a kíváncsiság az emberek részéről. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött relevanciája, akár egyszerűen a populáris kultúrában betöltött szerepe miatt, a Csehszlovák Nemzeti Bizottság-nek sikerült több millió ember figyelmét felkelteni szerte a világon. Ebben a cikkben alaposan megvizsgálunk mindent, ami a Csehszlovák Nemzeti Bizottság-el kapcsolatos, az eredetétől a mai hatásig. Elemezni fogjuk a különböző területekre gyakorolt hatását, valamint időbeli alakulását is. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Csehszlovák Nemzeti Bizottság lenyűgöző világában, és fedezze fel mindazokat a szempontokat, amelyek annyira relevánssá és érdekessé teszik.
A Csehszlovák Nemzeti Bizottság (csehül: Národní výbor československý, szlovákul: Národný výbor československý, rövidítve NVČ) az a cseh, később csehszlovák politikai szerv volt, amely az első világháború után az ország hivatalos irányítószerveként működött. A Nemzeti Bizottság 1918. július 13-án jött létre, és elsődleges feladata a hatalomátvétel lebonyolítása, és az ezekhez szükséges törvények kidolgozása volt. A bizottságnak 38 tagja volt, amelyeket az utolsó (1911) monarchiabeli választásoknak megfelelően osztották szét.
A Nemzeti Bizottság alapítói (Alois Rašín, Antonín Švehla, František Soukup, Jiří Stříbrný és Vavro Šrobár) 1918. október 28-án Prágában kiadták azt az alkotmányos erejű törvényt, amely kimondta a független Csehszlovákia megalakulását. A törvény a csehszlovák szuverenítás megtestesítőjeként a Nemzeti Bizottságot említette, az államformát azonban még nem határozta meg, csupán leszögezte, hogy arról később döntenek. A törvény értelmében az új állam recipiálta, átvette a magyar, illetve osztrák jogrendet, így még évtizedekig jogi és közigazdasági dualizmus alakult ki az országban. Az első törvény továbbá a Nemzeti Bizottság irányítása alá vont minden önkormányzati, állami, megyei, járási, községi hivatalt és intézményt, és elrendelte, hogy ezeknek a recipiált törvények szerint kell intézniük a hivatalos ügyeket.
1918. november 14-én a Nemzeti Bizottságból megalakították az Forradalmi Nemzetgyűlést (csehül: Revoluční národní shromáždění, szlovákul: Revolučné národné zhromaždenie), amely még aznap átadta a végrehajtó hatalmat a Karol Kramář vezette első csehszlovák kormánynak.
Jegyzetek
- ↑ Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918- 1938. Galánta-Dunaszerdahely, Lilium Aurum Könyvkiadó, 2002. 22-23. p.
- ↑ Mészáros Lajos: (Cseh)Szlovákia alkotmányos rendszere. In: Fazekas József- Hunčík Péter: Magyarok Szlovákiában (1989-2004). Somorja-Dunaszerdahely, Lilium Aurum Könyvkiadó, 2004. 125-126. p.
Források
- Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918- 1938. Galánta- Dunaszerdahely, Lilium Aurum Könyvkiadó, 2002
- Mészáros Lajos: (Cseh)Szlovákia alkotmányos rendszere. In: Fazekas József- Hunčík Péter: Magyarok Szlovákiában (1989-2004). Somorja- Dunaszerdahely, Lilium Aurum Könyvkiadó, 2004
.png){kind=small}
