Napjainkban a Carl Friedrich von Ledebour a lakosság széles rétegei számára kiemelt jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma. Ahogy társadalmunk fejlődik és új kihívásokkal néz szembe, a Carl Friedrich von Ledebour témája a gondolkodás és a cselekvés fókuszpontjává válik. Ez egy olyan téma, amely az élet minden területén jelen van, a politikától a popkultúráig, a technológián és a tudományon keresztül. Ebben a cikkben a Carl Friedrich von Ledebour különböző aspektusait és jelenlegi társadalmunkra gyakorolt hatását fogjuk megvizsgálni. Különböző nézőpontokkal, véleményekkel és kutatási eredményekkel foglalkozunk, hogy megvilágítsuk ezt a mai világban oly fontos témát.
Eleinte Greifswaldban a jogot, azután a matematikát meg a természettudományokat tanulmányozta. 1805-ben ugyanott a botanika tanára és a botanikus kert igazgatója lett. 1811-ben a termékrajz tanárának Dorpatba költözött, 1826-ban az Altaj-hegységbe utazott és Kína határáig hatolt, az eredményt becses munkáiban bocsátotta közre. 1836-ban kiérdemesült, ezután Odesszában, később Heidelbergben, majd 1843-tól haláláig Münchenben lakott. Ledebour az északkelet-európai és az észak-ázsiai flóra terén főtekintély.
Munkái
Observationes bot. in floram rossicam (Pétervár, 1814)
Monographia Paridum (Dorpat, 1827)
Reise durch das Altaigebirge und die dsungarische Kirgisentsteppe (Berlin, 1829, 2 kötet)
Flora altaica (Berlin, 1829-34, 4 kötet, Meyer és Bunge segítségével)
Icones plantarum novarum floram rossicam, imprimis altaicam illustrantes (Riga, 1829-34, 5 folio kötet, 500 színes táblával)
Commentarius in J. G. Gmelini floram rossicam (Regensburg, 1841)
Flora rossica (Stuttgart, 1842-53, 4 kötet)
Jegyzetek
↑ abvarious authors: Neue Deutsche Biographie (német nyelven). Historical Commission of the Bavarian Academy of Sciences, 1953. (Hozzáférés: 2017. augusztus 13.)