Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Brit Hanglemezgyártók Szövetsége témáját, amely különböző területeken nagy érdeklődést és vitát váltott ki. Az eredetétől a mai relevanciáig megvizsgáljuk, hogy a Brit Hanglemezgyártók Szövetsége milyen hatással volt életünkre és általában véve a társadalomra. Multidiszciplináris megközelítéssel elemezzük a Brit Hanglemezgyártók Szövetsége-hez kapcsolódó különféle szempontokat, a populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudományos területen betöltött fontosságáig. Ezzel a cikkel átfogó és gazdagító víziót kívánunk nyújtani a Brit Hanglemezgyártók Szövetsége-ről azzal a céllal, hogy bővítsük az ismereteket és mélyreható gondolatokat generáljunk erről az érdekes témáról.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Brit Hanglemezgyártók Szövetsége (angolul British Phonographic Industry, rövidítése BPI) a brit lemezkiadó vállalatok szakmai egyesülete. Tagjai közt tudhat több száz lemezkiadó vállalatot, köztük a négy legnagyobbat, a Warner Music Groupot, a Sony BMG-t, az EMI-t és az Universal Music Groupot. 1973-as beiktatása óta képviseli a kiadók jogait, főként a szerzői jogokra koncentrálva.
A szervezet alapította, és évről évre át is adja a BRIT- és Mercury-díjakat.
A szervezet okleveleket ítél oda bizonyos eladott példányú kiadványokért. A minősítés nem ingyenes, a kiadónak fizetnie kell érte. A minősítési szintek az alábbiak:
Formátum | Státusz | ||
---|---|---|---|
Ezüst | Arany | Platina | |
Album | 60 000 | 100 000 | 300 000 |
Kislemez | 200 000 | 400 000 | 600 000 |