A mai világban a Bohumil Hrabal olyan releváns téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalom különböző szektoraiban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Bohumil Hrabal jelentős jelentőséget kapott életünkben, számos szempontot befolyásolva, a másokhoz való viszonyunktól kezdve az erőforrásainkkal való gazdálkodásig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Bohumil Hrabal különböző megközelítéseit és perspektíváit, elemezve a jelenlegi kontextusban relevanciáját és a jövőbeni lehetséges fejlődését. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Bohumil Hrabal hogyan befolyásolta a döntéshozatalt egyéni és kollektív szinten, valamint a közpolitikák és az üzleti stratégiák konfigurációját.
Morvaországban, Brno-Židenicé-n született. Apja neve nem ismert. Nevelőapja František Hrabal sörgyári könyvelő, akihez anyja, Marie 1920-ban ment férjhez. A kis Bohumil nem volt jó tanuló, az iskolánál sokkal jobban érdekelte a sörgyár világa és a munkások történetei, különösen nevelőapjának testvére, Jozef volt rá nagy hatással. A nymburki (más források szerint polnai) sörgyárban eltöltött gyermekkor élményei és a kisvárosi hangulat Hrabal számos későbbi művében alapvető motívumként jelenik meg.
1935-ben érettségizett és beiratkozott a prágaiKároly Egyetem jogi karára, de a háború és a német megszállás miatt tanulmányait csak 1946-ban fejezte be. A háború alatt rövid ideig vasúti forgalmistaként dolgozott Kostomlatyban, ebből az élményből született a Szigorúan ellenőrzött vonatok (1965), amelyből Jiří Menzel rendezett Oscar-díjasfilmet.
Volt biztosítási ügynök, kereskedelmi utazó, és az 1950-es években a kladnói vasműben dolgozott fizikai munkásként Vladimír Boudník képzőművésszel.
1963-tól foglalkozásszerűen ír. Az 1970-es évek elején a csehszlovák hatóságok számos könyvét nem engedték megjelenni, többek között az Őfelsége pincére voltam(Obsluhoval jsem anglického krále) és A városka, ahol megállt az idő(Městečko, kde se zastavil čas) műveket. Egy darabig szamizdatokban és külföldön is publikált.
Öngyilkos lett: a prágai Na Bulovce kórház ötödik emeletéről vetette ki magát. A főorvos téves közlése után széles körben elterjedt az a téves legenda, hogy Hrabal galambokat etetett, hirtelen elszédülhetett, kihajolt, és kizuhant az ablakon.[1] Halálát többen hrabali szatirikus, fekete humorral megkomponált öngyilkosságnak tartják.
Irodalmi stílusa, hatása
Kifejező, rendkívül vizuális stílusban írt, gyakran nagyon hosszú mondatokban. Táncórák idősebbeknek és haladóknak (Taneční hodiny pro starší a pokročilé, 1964) című könyve egyetlen hosszú mondat. Kedvenc karakterei gyakran fogalmaznak meg alapvető igazságokat a cseh kispolgár együgyű bölcsességével. Hősei egyszerre nevetségesek – primitív humoruk és kispolgári bujaságuk miatt – és testesítik meg a legnagyobb nehézségeket is túlvészelő életvidámságot és a legrosszabb körülmények között is boldogságra törekvést. Írásait főleg a naplószerű fogalmazás jellemzi, emlékeit valósággal ráönti az olvasókra, ezáltal a vizuális ábrázolás mellett rendkívül szuggesztív is.
„Érdekes, hogy a fiatal költők másra sem gondolnak csak a halálra, a sok vén marhának pedig csak a lányokon jár az esze.” (Táncórák idősebbeknek és haladóknak)
„Senki más nem fejezi ki úgy Prágát mint Bohumil Hrabal. Csak ő képes a barokk képzeletet a kisember humorával ötvözni.” (Milan Kundera)
„édesjóistenem, ez az élet mégiscsak bolondulásig gyönyörű!”
„Minden cselekedetem visszahull a fejemre, így aztán nap mint nap tanúja és oka vagyok drámáimnak.” (Egy osztályismétlő emlékezései)
„Szeretem hátulról nézni a bekapcsolt tévét.” (Egy osztályismétlő emlékezései)
„Őszülő hajam díszkoronája csalás és ámítás.” (A meg nem különböztetett figyelem notesze)
„Mi az igazságtalanság? Hogy a nyílvessző, amit csakis nekem szántak, éppen elkerült.” (A meg nem különböztetett figyelem notesze)
Művei
Magyarul
Élesen követett vonatok; ford. Zádor András; in: Senki sem fog nevetni. Legújabb cseh elbeszélők; utószó Zádor András; Tatran Szlovákiai Szépirodalmi és Képzőművészeti Könyvkiadó, Pozsony, 1965
Bambini di Praga 1947; vál., ford. Hosszú Ferenc; Európa, Budapest, 1965 (Modern könyvtár)
Automata világ; ford. Hosszú Ferenc; in: Égtájak 1967; szerk. Karig Sára, Osztovits Levente; Európa, Budapest, 1967 (Öt világrész elbeszélései)
Táncórák idősebbeknek és haladóknak; vál., ford. Hosszú Ferenc; Európa, Budapest, 1969
Tükrök árulása. Elbeszélések; ford. Hap Béla et al.; Európa, Budapest, 1977 (Európa zsebkönyvek)
Sörgyári capriccio. Regény; ford. Hap Béla; Európa, Budapest, 1979
Díszgyász; ford. Hosszú Ferenc, V. Detre Zsuzsa; Európa, Budapest, 1981 (Európa zsebkönyvek)
Gyöngéd barbárok / Túlságosan zajos magány / A gyöngéd barbár; ford. Varga György; Európa, Budapest, 1985 (Európa zsebkönyvek)
Véres történetek és legendák; vál., előszó Varga György, ford. Hosszú Ferenc et al.; Európa, Budapest, 1989
Levelek Áprilkának; ford. Kiss Szemán Róbert; Göncöl, Budapest, 1992
Házimurik; ford. Zádor Margit; Európa, Budapest, 1992
Vita nuova; ford. Körtvélyessy Klára; Európa, Budapest, 1993
Foghíjak; ford. V. Detre Zsuzsa; Európa, Budapest, 1994
Skizofrén evangélium; összeáll. Milan Jankovic, Václav Kadlec, előszó Milan Jankovic, utószó Bojtár Endre, ford. Hap Béla et al.; Kalligram, Pozsony, 1996 (Visegrádi könyvek)
A városka, ahol megállt az idő; ford. Varga György; Európa, Budapest, 1996
Adagio lamentoso; ford. Körtvélyessy Klára et al., vál. V. Detre Zsuzsa; Európa, Budapest, 1997
Búvópatakok; ford. Kiss Szemán Róbert; Cartaphilus, Budapest, 1999
Macska-maszkabál, avagy Gyónás feloldozás nélkül; vál. V. Detre Zsuzsa, ford. Kiss Szemán Róbert, Körtvélyessy Klára, V. Detre Zsuzsa; Európa, Budapest, 1999
Egy osztályismétlő emlékezései; vál. V. Detre Zsuzsa, ford. Körtvélyessy Klára, Varga György, V. Detre Zsuzsa; Európa, Budapest, 2001
Szigorúan ellenőrzött vonatok; ford. Zádor András; Európa, Budapest, 2002
Varga Attila: Hrabal arcai. Interjúkötet; Európa, Budapest, 1995
Radko Pytlík: Hrabal-emlékkönyv; ford. Kiss Szemán Róbert; Eri, Budapest, 1998
Monika Zgustová: Fanyar gyümölcsök édenkertjében. Bohumil Hrabal élete és halála; ford. Varga György, Hrabal-idézetek ford. Hap Béla et al.; Európa, Budapest, 1998
Vörös István: A švejki lélek. Milan Kundera, Bohumil Hrabal és Ludovik Vaculík munkásságáról; Holnap, Budapest, 2002
Tomáš Mazal: Bohumil Hrabal zajos magánya; ford. Kocsis Péter, Svoboda Róbert; Sziget, Budapest, 2003
Varga Attila: Kerskói capriccio. Találkozások Hraballal; Panoráma, Budapest, 2003
Aleksander Kaczorowski: Életjáték. Történet Bohumil Hrabalról; ford. Mihályi Zsuzsa; Európa, Budapest, 2006