A mai cikkben részletesen megvizsgáljuk a Bogoljub Jevtić-et. Ennek a témának/személynek/dátumnak az eredetétől a mai relevanciájáig belemerülünk a részletes elemzésbe. Különböző nézőpontok és szakértői vélemények segítségével igyekszünk megvilágítani a Bogoljub Jevtić körülményeit. Emellett megvizsgáljuk a társadalomra gyakorolt hatását, a különböző területekre gyakorolt hatását és a történelemben betöltött szerepét. Kritikus és kimerítő megközelítéssel arra törekszünk, hogy olvasóinknak egy teljes és gazdagító látásmódot kínáljunk a Bogoljub Jevtić-ről, lehetővé téve számukra, hogy bővítsék ismereteiket és ismereteiket erről a témáról/személyről/dátumról, amely a mai világban oly fontos.
Bogoljub Jevtić | |
Jugoszláv Királyság 15. miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1934. december 22. – 1935. június 24. | |
Előd | Nikola Uzunović |
Utód | Milan Stojadinović |
Katonai pályafutása | |
Csatái | első világháború |
Született | 1886. december 24. Kragujevac |
Elhunyt | 1960. június 7. (73 évesen) Párizs, Franciaország |
Párt | Yugoslav National Party |
Foglalkozás | diplomata, politikus, miniszterelnök |
Iskolái | Belgrádi Egyetem Jogi Kar |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogoljub Jevtić témájú médiaállományokat. |
Bogoljub Jevtić (Kragujevac, 1886. december 24. – Párizs, 1960. június 7.) szerb nemzetiségű diplomata, politikus, jugoszláv miniszterelnök.
A középfokú iskoláit követően jogi tanulmányokat folytatott Belgrádban. 1917-ben Stockholmban, majd 1918 júliusában a szerb követség titkára Londonban.
1920 decemberében jugoszláv megbízott a háborús kártételi bizottságban, Párizsban. 1924-től a jugoszláv nagykövetség tanácsadója volt Párizsban és Brüsszelben. 1926. május 9-től nagykövet Tiranában, majd 1928 elején áthelyezték Bécsbe, később Budapestre.
Sándor király meggyilkolása után 1934. december 22-én kinevezték Jugoszlávia miniszterelnökének, ezt a posztot 1935. június 24-ig töltötte be.