A mai világban a
Benczédi József olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár történelmi, társadalmi, technológiai vagy tudományos kontextusban beszélünk a
Benczédi József-ről, hatása és jelentősége tagadhatatlan. Az elmúlt évtizedekben a
Benczédi József iránti érdeklődés exponenciálisan nőtt, ami a következmények és következmények részletesebb elemzéséhez és megvitatásához vezetett. A kezdetektől a jövőig a
Benczédi József olyan téma, amely szenvedélyes vitákat és ellentmondásos véleményeket vált ki, ezért tanulmányozása elengedhetetlen a minket körülvevő világ megértéséhez. Ebben a cikkben a
Benczédi József különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a fontos témáról.
Benczédi József (Kolozsvár, 1953. december 13.) erdélyi magyar operatőr és dokumentumfilm-rendező, id. Benczédi Sándor fia, ifj. Benczédi Sándor és Benczédi Ilona testvére.
Életpályája
Iskoláit szülővárosában végezte, 1973-ban érettségizett a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban.[1]
1975 és 1992 között a kolozsvári Kutató- és Tervezőintézet épületfényképésze volt. 1993-tól a kolozsvári televízió magyar szerkesztőségének munkatársa.
Munkássága
A román televízió magyar adásának szerkesztőjeként számtalan dokumentumfilmet készített az erdélyi kultúra nagyjairól és a néphagyományokról. Tagja a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének.[2]
Dokumentumfilmjei (válogatás)
- Dobai Illyés utolsó útja, 2001, operatőr, társrendező, RTV Kolozsvári Területi Stúdió[3]
- A borica, 2003, operatőr, társrendező, RTV Kolozsvári Területi Stúdió[4]
- Vetró András műtermében, operatőr, társrendező, 2017 [5]
- Az építész Pákey Lajos, operatőr, társrendező,[6]
- A mecénás, 2018, operatőr, rendező[7]
Jegyzetek
Források