Balti–Fehér-tenger-csatorna
Ez a cikk a Balti–Fehér-tenger-csatorna témával foglalkozik, amely a mai társadalom különböző területein vált aktuálissá. A Balti–Fehér-tenger-csatorna megjelenése óta a mai napig felkeltette a szakemberek, a kutatók és a nagyközönség érdeklődését a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatása és visszahatása miatt. Ezen a vonalon elemezzük a Balti–Fehér-tenger-csatorna által felölelt különböző szempontokat és dimenziókat, valamint a jelenlegi kontextusban felmerülő következményeit és kihívásait. Hasonlóképpen, a Balti–Fehér-tenger-csatorna körül kialakult különféle perspektívák és megközelítések áttekintésre kerülnek, azzal a céllal, hogy gazdagítsák a vitát és átfogó képet adjanak erről a jelenségről.
| Balti–Fehér-tenger-csatorna | |
 | |
| Ország | Oroszország |
| Település | |
| Névadó | Joszif Visszarionovics Sztálin (ember) |
| Típus | csatorna |
| Hosszúsága | 227 000 m |
| Elhelyezkedése | |
 Balti–Fehér-tenger-csatorna
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 62° 48′, k. h. 34° 48′Koordináták: é. sz. 62° 48′, k. h. 34° 48′ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balti–Fehér-tenger-csatorna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Balti–Fehér-tenger-csatorna, vagy Fehér-tengeri csatorna, rövidítve BBK (oroszul: ББК – Беломорско-Балтийский канал) mesterséges viziút, hajózási csatorna Oroszország északnyugati részén. 1961-ig Sztálin nevét viselte. 1931–1933 között építették. 1933. augusztus 2-án nyitották meg. A Fehér-tengert köti össze az Onyega-tóval. Az Onyega-tóról elérhető a Balti–Volgai víziút, valamint a Szvir folyón, a Ladoga-tavon és a Néván keresztül a Balti-tenger.
A hajózási csatorna teljes hossza 227 km. Ebből 48 km a mesterségesen kialakított meder, a többi csatornává alakított természetes víz. A magasságkülönbségek miatt a csatornán 19 hajózsilip található. Eredetileg 4,5 m-es vízmélységgel tervezték, a valóságban azonban csak 3,5 m mély. Emiatt csak kis merülésű és kis kapacitású hajókkal hajózható, így gazdasági jelentősége csekély. Naponta átlagosan kb. 10 hajó közlekedik rajta.
Építése
Ez volt az első ötéves terv nagy építkezéseinek egyike a Szovjetunióban.
A csatornát kényszermunkatáborokban fogvatartott rabok építették. Alsó becslések szerint is több mint százezer fogoly dolgozott az építkezésen. Hivatalos szovjet adatok 12 ezer áldozatot említenek, nem hivatalos becslések 50–300 ezer közöttire teszik az áldozatok számát. Szolzsenyicin becslései szerint körülbelül 250 000-en haltak bele az építésébe.
Jegyzetek
- ↑ 85 лет назад на строительстве Беломорканала погибли десятки тысяч человек. Теперь он никому не нужен.. meduza.io. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
