Mai cikkünkben a Balogh László (író) lenyűgöző világát fedezzük fel. Ez a téma eredetétől napjaink fejlődéséig minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. Gazdag és változatos történelmével a Balogh László (író) kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban, egész nemzedékekre volt hatással, és döntő szerepet játszik a modern élet számtalan területén. Ebben a cikkben igyekszünk mélyebbre ásni azokat a különböző szempontokat, amelyek a Balogh László (író)-et olyan releváns és izgalmas témává teszik, abban a reményben, hogy új nézőpontokat és ismereteket fedezhetünk fel, amelyek gazdagítják e jelenség megértését.
Szülei: Balogh László és Lápossy Erzsébet voltak.[7] 1938–1942 között a Tisza István Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakán tanult. 1943–1946 között a nagykőrösi református gimnázium oktatója volt. 1946–1949 között a debreceni Szabadművelődési Felügyelőség felügyelő-helyettese volt. 1949–1952 között Debrecenben gyakorlógimnázium rendes tanár volt. 1952–1955 között a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola Magyar Irodalom Tanszék főiskolai docense volt. 1955–1960 között Budapesten gyakorlógimnáziumi pedagógus volt. 1960–1971 között a Magyar Rádió irodalmi rovatvezetője, 1971–1979 között az Irodalmi Osztály főmunkatársa volt. 1964-től a Kortárs folyóiratban jelentek meg művei. 1967-től az Alföldben és a Jelenkorban is publikált. 1977-től az Irodalomtörténeti Közleményekben is írt. 1978-tól a Forrásban jelentek meg művei.
Munkássága
1940-től írta első verseit, amelyekben a népdal volt az uralkodó, s kedves sorokban idézte a minél jobban magára maradó, a világ ellentétei között riadtan tájékozódó ember kiszolgáltatottságát. A XIX–XX. századi magyar irodalommal – Arany János, Ady Endre és József Attila munkásságával – foglalkozott. Kodolányi János több művének rádióváltozatát is elkészítette. Számos irodalomkönyv szerzője és szerkesztője volt.
Emlékezete
2022-ben emléktáblát avattak tiszteletére Debrecenben.[8]
Művei
Magyar Út (versek, 1941)
Szász Károly angol irodalmi kapcsolatai (doktori disszertáció, Debrecen, 1942)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009
Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994 (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat)
Kortárs magyar írók kislexikona1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. 471. o. ISBN 963-14-1604-6
A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1989-2009
Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
Nagykőrösi ki kicsoda? Szerkesztette: Varga István. Nagykőrös, Farkas Péter, 1997