Katonai Érdemrend | |||
| |||
Adományozza a Bajor Királyság | |||
Típus | katonai kitüntetés | ||
Kaphatják | Katonatisztek és tisztviselők, valamint bizonyos esetekben a civilek | ||
Indoklás | „Bátorságért vagy katonai érdemekért” | ||
Státusz | elavult | ||
Viselési sorrend | |||
Magasabb rangú kitüntetés | Katonai Miksa József-rend | ||
Alacsonyabb rangú kitüntetés | Bajor Korona Érdemrendje | ||
Kapcsolatos | a porosz Vaskereszt, a szász Albert Rend, a wrüttenbergi Friderich Rend Kardokkal, a badeni Zähringen Oroszlán Rendje Kardokkal | ||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Katonai Érdemrend témájú médiaállományokat. |
A bajor Katonai Érdemrend (Militär-Verdienstorden) 1866. július 19-én, II. Lajos bajor király által alapított katonai kitüntetés. Ez volt a királyság fő kitüntetése a bátorságért és katonai érdemekért a tiszteknek és magasabb pozíciójú hivatalnokoknak. A hadsereget támogatva civilek is jogosultak lehettek a kitüntetésre. A Katonai Érdemrend a Katonai Miksa József-rend (Militär-Max-Joseph-Orden) alá volt besorolva, amely Bajorország legmagasabb kitüntetése volt tisztek részére (és nem örökletes nemesi címet is biztosított azoknak, akik nem voltak nemesek).
Az I. világháború után a rend a következő osztályok alakultak:
A rendet adhatták karddal vagy anélkül. (amely általában harci díjat jelzett). A Nagykereszthez és az 1. Osztályhoz mindig járt egy mellcsillag, a 2. Osztályt viszont lehetett vele vagy nélküle adni. A 3. és 4. Osztályút oda lehetett ítélni koronával vagy nélküle. Általában ez a különbség a rangokon alapult, de használták arra is, hogy lehessen tovább kitüntetéseket kiosztani.
Az I. világháború alatt a rendet az alábbiak szerint ítélték oda:
Ezeken kívül volt még a Bajor Katonai Érdemkereszt, amely elérhető volt tiszthelyettesek és rendfokozat nélküli katonák számára.
A rend jelvénye kékre zománcozott máltai kereszt, középen medalionnal. A legtöbb osztálynál (1905 után) a kereszt karjai között arany lángok, a 4. Osztálynál ezüstök. A központi medálon egy arany koronás „L” betű (az alapító király II. Lajos) fekete zománcon, és a „MERENTI” szó a külső arany (később aranyozott ezüst) gyűrűn. A hátulján egy arany bajor oroszlán, fekete zománcon, és az alapítás éve, „1866” a fehérre zománcozott gyűrűn (a Tiszti Kereszt, amelyet 1900-ban alapítottak, a hátulján sima lapos volt).
A különböző rendeknek más a mérete és a viselési módja is, mint a szárny jelvények a vállon, a nyakjelvények vagy a melljelvények egy szalagon.