Bíró József (színművész, 1932)

Ebben a cikkben a Bíró József (színművész, 1932) lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. Legyen szó témáról, személyről vagy időpontról, a Bíró József (színművész, 1932) jelentős hatással van társadalmunkra. A történelem során a Bíró József (színművész, 1932) létfontosságú szerepet játszott kultúránk és a minket körülvevő világ megértésének formálásában. Ebben a cikkben felfedezzük a Bíró József (színművész, 1932) jelentőségét és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy egyedülálló és izgalmas utazásban, hogy jobban megértse a Bíró József (színművész, 1932)-et!
Bíró József
Bíró József egy Solymáron tartott szerzői estjén 2007-ben
Bíró József egy Solymáron tartott szerzői estjén 2007-ben
Életrajzi adatok
Született1932június 3. (92 éves)
Mezőkövesd
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola
Híres szerepeiLiliomfi
Szigligeti Ede: Liliomfi
Kakuk Marci
Tersánszy Józsi Jenő: Kakuk Marci
Bálint
Hubay Miklós - Vas István - Ránki György: Egy szerelem három éjszakája
Alekszandr Szerebrjakov Vlagyimirovics (Ványa bácsi)
Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi

Bíró József IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Bíró József témájú médiaállományokat.

Bíró József (Mezőkövesd, 1932. június 3. –) magyar színész.

Életpályája

Mezőkövesden született, Bíró András és Takács Mária fiaként, majd 1946-tól Solymáron élt, ahova a családját költöztették, az ottani svábok egy részének kitelepítése után.[1] Ott kötött házasságot is, már mint színművész, 1955. május 21-én, egy évvel ez után, hogy 1954-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Diplomázását követően a Békéscsabai Jókai Színház tagja lett, majd 1957-ben a Magyar Néphadsereg Művészegyütteséhez szerződött. Hatéves tagság után, 1963-ban újra a békéscsabai Jókai Színházhoz szerződött. 1966-tól 1970-ig az Állami Déryné Színház, 1970 és 1992 között pedig a Budapesti Gyermekszínház és az Arany János Színház tagja volt. 1992-ben nyugdíjba vonult, attól fogva főleg költészettel foglalkozott, és szerzői-előadói esteket tartott műveiből.[2]

Színpadi szerepei

Színműve

  • Nem mindennapi szerelem - zenés vígjáték (zeneszerző Gömöri Gyula)

Filmjei

Portréfilm

Játékfilmek

  • Fehér sereg (1971)
  • Padureanca (1987)
  • Kínai védelem (1999)
  • Szép halál volt (2002)
  • Fény hull arcodra (2002)
  • Végtelen percek (2011)

Tévéfilmek

Megjelent verskötete

  • Maszk nélkül - Álarcban (2007)

Jegyzetek

  1. Seres István: Solymár története és néprajza. Solymár, 1993.
  2. A tardi búcsúban. Fixpont, I. évf. 9. szám, 2007. november, p28

Források

További információk