Bélmárkaszék

Bélmárkaszék (Seliștea)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Hévízkáránd
Rang	falu
Községközpont	Hévízkáránd
Irányítószám	317071
SIRUTA-kód	10364
Népesség
Népesség	471 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	– (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 27′ 57″, k. h. 22° 01′ 35″46.465898, 22.02651146.465898°N 22.026511°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 57″, k. h. 22° 01′ 35″46.465898, 22.02651146.465898°N 22.026511°E
Sablon Wikidata Segítség

Bélmárkaszék (Seliștea), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Béltől délkeletre a Tőz mentén fekvő település.

Bélmárkaszék, Szék és környéke ősidők óta lakott hely volt. Területén bronzkori, Hallstatti kultúra korából és a kora középkorból való leletek kerültek napvilágra.

Nevét 1469-ben már említette oklevél, ekkor a Bozzássy család is birtokosa volt. 1552-ben Zeek, 1808-ban Markuszék, 1888-ban Márkaszék (Szék), 1913-ban Bélmárkaszék néven írták.

A 13. században már a váradi püspökség birtoka volt Szék néven. 1469 -ben a Bozzássy család, később pedig a Telekiek is birtokosok voltak itt a nagyváradi 1. sz. püspökség mellett, amely még a 20. század elején is a birtokosa volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Szék, Bihar vármegyében, a váradi deák püspök béli uradalmában, 404 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Határa 481 hold szántóföld és rét, s 1403 hold erdő ... Hajdan a Teleki nemzetség birta, s a kastély omladékai nem rég még látszottak.”

1910-ben 562 lakosából 536 román, 22 magyar volt. Ebből 527 görögkeleti ortodox, 14 görögkatolikus, 12 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.

A település határában egy sóstó található, a környező hegyekben pedig krétát bányásztak.

• Görög keleti temploma 1816-ban épült.

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.