A mai világban a Arrabona minden korosztály és társadalmi réteg számára rendkívül fontos és érdekes téma lett. Akár a Arrabona-ről beszélünk, mint a történelem kiemelkedő alakjáról, a társadalom vitatott témájáról vagy az emberiség számára jelentős dátumról, jelentősége tagadhatatlan. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Arrabona hatását és relevanciáját, elemezve a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásait. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a politikában és a gazdaságban betöltött szerepéig a Arrabona nagy viták és elmélkedések témájaként emelkedett ki. Részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Arrabona jelentőségét a mai világban, és azt, hogy hogyan alakította ki gondolkodásunkat és cselekvésünket.
Arrabona | |
Győr | |
Alapítás | 30 körül |
Megszűnés | 4-5. század |
Oka | barbár támadások |
Lakói | rómaiak |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 41′ 02″, k. h. 17° 38′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 02″, k. h. 17° 38′ 06″ |
Arrabona római kori város és katonai táborhely volt, a mai Győr területén. Neve a kelta „Arabo” (szelíd, nyugodt) – a Rába folyó ősi, kelta neve – és „bona” (város) szavak összetételéből származik.
Arrabona a Rába és a Duna összefolyásánál feküdt, a mai Győr belvárosa helyén, a mai város fekvésénél alacsonyabb területen.
Pannonia provincia része volt. I. e. 500 körül alakult ki, lakói kelták voltak, akik a várost Arrabonának nevezték. Később, az i. e. első században rómaiak hódították meg, de nevét megtartották.