Anyanyelv
A mai világban a Anyanyelv számos területen érdekes és vita tárgyává vált. A politikától és a gazdaságtól az egészségig és a szórakoztatásig a Anyanyelv emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A társadalom több aspektusát felölelő hatásával a Anyanyelv továbbra is vitákat és reflexiókat generál. Ebben a cikkben a Anyanyelv különböző aspektusait és a mindennapi életre gyakorolt hatását fogjuk feltárni, elemezve relevanciáját a jelenlegi kontextusban és lehetséges következményeit a jövőben. Hasonlóképpen, különféle nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni a Anyanyelv-ről, azzal a céllal, hogy egy teljes körképet rajzoljunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük annak hatókörét és jelentését a kortárs társadalomban.
Anyanyelvnek azt a nyelvet vagy nyelveket nevezzük, amelyet az ember gyermekkorában a szüleitől vagy a környezetétől megtanul, és azt a mindennapi élete során természetes módon, külön fordítás nélkül képes használni, illetve gondolatait ezen a nyelven képes a legkönnyebben kifejezni.
Gyakran mondják azt is, hogy anyanyelv az, melyen az adott személy saját gondolatait megfogalmazza. Használatos még a kifejezés akkor is, ha egy megtanult vagy később felvett idegen nyelv művelésének magas fokára akar valaki utalni: anyanyelvi szinten beszéli a nyelvet. Ez természetesen nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyén gyermekkorában tanulta meg az adott nyelvet.
Az anyanyelv különböző értelmezései
A szociolingvisztikai kutatások szerint egy embernek több anyanyelve is lehet, s élete során anyanyelve akár többször meg is változhat. Továbbá ugyanannak a személynek más-más lehet az anyanyelve a különböző definíciók szerint. Tove Skutnabb-Kangas (1997: 13–14) az anyanyelv négy lehetséges definícióját fogalmazta meg:
- az elsőként megtanult nyelv,
- az a nyelv, amellyel
- a) a beszélő mint anyanyelvével azonosul,
- b) a beszélőt anyanyelvi beszélőként mások azonosítják,
- a legjobban ismert nyelv, és
- a legtöbbet használt nyelv.
A definíciók hierarchiája
Az anyanyelv-definíciókat a nyelvi emberi jogokkal kapcsolatos tudatosság foka szerint hierarchikus sorrendbe állíthatjuk. A származás (elsőként megtanult nyelv) és az azonosulás (az a nyelv, amellyel a beszélő azonosul) szerinti definíciók együttes alkalmazása jelzi a nyelvi emberi jogok iránti legmagasabb fokú tudatosságot: Az anyanyelv az a nyelv, amelyet az egyén először tanult meg, és amellyel azonosul.
Források
- Skutnabb-Kangas, Tove: Nyelv, oktatás és a kisebbségek. Budapest, Teleki László Alapítvány. 1997. ISBN 963 85 166 90
- Sándor Klára: Van-e szükség nyelvművelésre? Köznevelés 2001/14 (április 6.), 7–9.
- Ankerl Géza: Anyanyelv, írás és civilizációk. Budapest: Magyar Egyetemi kiadó, (2004) ISBN 963-8033-65-7
