Ez a cikk átfogó és részletes megközelítéssel foglalkozik a
Andorffy Mária kérdéssel, azzal a céllal, hogy az olvasónak teljes és mélyreható képet adjon erről a témáról. Feltárják eredetét, fejlődését és mai relevanciáját, valamint a különböző területekre gyakorolt hatását. Különböző nézőpontokat, szakértői véleményeket és releváns adatokat elemeznek, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára a
Andorffy Mária átfogó megértését. Emellett esettanulmányok és konkrét példák is bemutatásra kerülnek, amelyek bemutatják a
Andorffy Mária jelentőségét és hatását a mai társadalomban. Ezzel a cikkel igyekszünk tájékozott és gazdagító perspektívát kínálni a
Andorffy Mária-ről, amely gondolkodásra és vitára hív.
Andorffy Mária (Budapest, 1896. december 28. – Mezőhegyes, 1918. szeptember 7.) költő, regényíró.
Pályafutása
Apja Andorffy Károly ítélőtáblai tanácselnök. Budapesten tanult, a várbéli leányiskolában, majd a Váci utcai leánygimnáziumban és a budapesti tudományegyetemen filozófiai karán szerzett diplomát. Gördülékeny szerkezetű, megkapó hangulatú verseket írt, amelyek az A Hét-ben, az Új Idők-ben és más korabeli lapokban jelentek meg. Két regényét még életében kiadták: Tavasz után (1917), illetve Szivárvány (1918). A kötetek ügyes cselekményvezetésükkel feltűnést keltettek a kor irodalmi életében.
Az alkotó a spanyolnátha-járvány áldozata lett.
Források
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963. 33. o.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. I. kötet: Aachs–Bálint Rezső. Budapest, 1939. 540. hasáb.
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.