Ambrózy Mátyás

A következő cikkben megvizsgáljuk a Ambrózy Mátyás hatását a modern társadalomra. A Ambrózy Mátyás évek óta érdeklődés és vita téma, és nem hagyható figyelmen kívül relevanciája a mindennapi élet különböző területein. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Ambrózy Mátyás döntő szerepet játszott a világ alakításában, amelyben élünk. Ebben a cikkben kritikusan megvizsgáljuk a Ambrózy Mátyás különböző aspektusait és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását, teljes és részletes képet adva annak fontosságáról a mai világban.
Ambrózy Mátyás
Született1797. augusztus 9.
Szielnic
Elhunyt1869. március 12. (71 évesen)
Antalfalva
Foglalkozásalelkész
SablonWikidataSegítség

Ambrózy Mátyás (Szielnic, 1797. augusztus 9.Antalfalva, 1869. március 12.) evangélikus lelkész.

Élete

Besztercebányán, Selmecen és Sopronban tanult. Lelkészkedett Újvidéken, Bajsán, Nagybecskereken és 1837-től Antalfalván a német-bánáti határ-ezredben, hol 31 évig hivataloskodott. Buzgalmáért arany-érdemkeresztet nyert.

Cikkei: Orol Tatranski (1846), Evanjelik (1862).

Művei

  • Pietatis gratique animi monumentum… Joanni Kis… superattendenti… Sopronii, 1817.
  • Epicedium in praematurum obitum… Pauli Magda, funeris exsequias cum studiosa juventute comitante. uo. 1818.
  • A keresztény vallás veleje az ev. confirmandusok tanitására. Pest, 1844. (Szlovákul is megjelent uo. 1844, 2. kiad. uo. 1861)

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
  • Uj Magyar Athenás. Ujabbkori magyar protestáns egyházi irók életrajz-gyüjteménye. Gyüjtötték s irták Sz. Kiss Károly, Kálmán Farkas, Bierbrunner Gusztáv. Bp., Aigner Lajos, .
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. I. kötet Aachs–Bálint Rezső. Budapest, 1939. 494. hasáb

További információk

  • Biografický Lexikón Slovenska. Red. Pavol Parenička. Martin, Slovenská Národná Knižnica Národný Biografický Ústav, 2002-.
  • Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.