Aachtopf

_Üdvözlünk minden olvasót, ma a Aachtopf-ről fogunk beszélni. Ez ma nagyon széles és releváns téma, amely a _aspect1-től a _aspect2-ig terjedő szempontok széles skáláját fedi le. Aachtopf egy nagyon befolyásos alak a _tema1 mezőnyben, és öröksége rányomta bélyegét a _tema2-re. A történelem során a Aachtopf viták és csodálatok tárgya volt, vitákat és elmélkedéseket generált, amelyek túlmutatnak az időn. Ezért fontos, hogy elmélyedjünk eredetében, hatásában és jelentésében, hogy jobban megértsük jelentőségét a _tema3-ban és a _tema4-ben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Aachtopf különböző árnyalatait, és azt, hogy miként jelölt meg előtte és utána a _tema5-ben. Maradjon velünk a következő sorokért, hogy többet tudjon meg erről az izgalmas témáról._
Aachtopf

Az Aachtopf (vagy Aach-forrás) Németország legbővizűbb karsztforrása, amely többek között arról is híres, hogy az alig 30 km-t futó Felső-Dunát teljes egészében képes elnyelni - száraz időszakban - Immendingen, Möhringen és Friedingen helységeknél található víznyelőin keresztül. A víz légvonalban - a nyelőktől, a forrásig - nagyjából 12-18 km-t tesz meg és mintegy 240 km² vízgyűjtő terület kapcsolható hozzá. Majd végül az Aach folyócskán keresztül a Rajna vízgyűjtő területét gazdagítja.

Átlagos vízhozama (A Duna vízszállítása függvényében is) mintegy 8500-8600 liter másodpercenként, de a csapadékhullás viszonylatában erősen váltakozik 1310 és 24 100 között.

Az Aach-forrás és a Duna viszonya birodalmi törvényszék elé is került 1927-ben, mert mind a Duna, mind az Aach völgyében élők jogot formáltak a víztulajdon birtoklására. Később a problémát egy másfél kilométeres alagúttal oldották meg, amelynek segítségével kettéosztották Duna vízkincsét Immendingen határában. Így a Duna – a szándék szerint – nem száradhat ki és a forrás sem apadhat el, biztosítva mindenki vízigényét, pl. a malmok működéséhez.

Források

További információk

Commons:Category:Aachtopf
A Wikimédia Commons tartalmaz Aachtopf témájú médiaállományokat.